A kastélyépület 1945 előtt a katolikus egyház tulajdona volt, az irgalmasrendi apácák zárdájaként és óvodaként működött.
A II. világháború után, 1996-ig általános iskolai oktatás folyt benne. Az épület jelenleg üres, felújításra vár.
Ősfákkal övezett parkrész szélén áll a részben manzárdtetős, egyemeletes, 1770 körül emelt épület. Az igényes késô barokk együttes a Grassalkovich család vadászkastélya volt. A belső boltozatos szobáiban a 19. század elejére tehető díszítőfestést tártak fel a közelmúltban. Itt pihent meg Petőfi 1845. július 10–11-én, amikor barátjával, Vahot Imrével meglátogatta annak Tápiósápon élő testvérét.
Az 1970-es években parkjában több ipari gyártócsarnok épült, a kastélyban pedig
a termeléshez kapcsolódó adminisztráció kapott helyett.
Nevét építtetőjéről, a Nobel-díjas kémikus, Hevesy Györgyről kapta.
Az épület 1840 körül épült, klasszicista és romantikus stílusban. Hatalmas és botanikai különlegességeket is tartalmazó kertje volt. Mára csak az egyik szárnya látható, mivel az épület másik részét lebontották, iskola épült a helyén. Díszes nagykapuja felújítva ma is megtekinthető. Az épület falán van elhelyezve Hevesy György Nobel-díjas kémikus emléktáblája.
Sőtér Gábor 1720 körül fából, 1748-ban kőből építtetett kápolnát, amit 1759-ben templommá bővítettek ki Szent István király tiszteletére. Barokk stílusú, boltozatos belsejében igényes oltárokat, barokk szószéket, keresztelőkutat, sekrestyeszekrényt, padokat láthatunk. A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó 18. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1498-ban épült, a Tápió mente
egyetlen gótikus műemléke. Bizonyos forrásokból arra lehet következtetni, hogy már az Árpád-korban is állt a helyén templom. A török hódoltság alatt erősen megrongálódott, a 18–19. század folyamán is több ízben bővítették a gótikus eredetű hajót és szentélyt.
Síkmennyezetes belsejének korábbi berendezéséből a főoltár – melyet barokk szobrok díszítenek – és a tabernákulum látható. Oltárképe a 19. század közepéről való, Szűz Mária születését ábrázolja.
A barokk szobrok (Dózsa György u. 3/A, 149.) a XVIII. század második feléből származnak. A sápi településrészen állnak. A 3/A számú ház kertjében található alkotás érdekessége a talapzaton található „fekvő Szent Rozália”-szobor.
A Szent István tiszteletére felszentelt templom mellett találjuk a Sőtér család adományából 1776-ban épült Kálvária-kápolnát. A kör alaprajzú barokk stílusú építményt füzérek és címer díszíti. Kelet-Közép-Európában csupán 5 ilyen építményről tudunk, folyamatban van a világörökség
részévé nyilvánítása.
A sülyi temető dombjának tetején található. A tápiósülyi fogolytáborba deportált és itt elhunyt 129 fiumei olasz polgár emlékére emelték 1996-ban.
A Hevesy parkban található emlékmű az I. és II. világháború tápiósápi áldozataira, valamint a kommunizmus sülyi és sápi áldozataira emlékeztet.
A Kisboldogasszony-templom mellett áll. 1926-ban emelték a világháborúban elhunyt tápiósülyiek emlékére. A II . világháború után a névsort kiegészítették.
A Szent István-templom mellett áll a barokk stílusú Szentháromság-szobor, amit a XVIII. század második felében állíttatott a település birtokos családjának tagja, Sőtér Éva.
az Alsó-Tápió forrását a halastavakat elhagyva, kb. 2 km-re tekinthetik meg az érdeklődők.