Gyakran feltett kérdések a Tápió vidék csatornázási programjával kapcsolatban



-Miért kell kiépíteni a szennyvíz-hálózatot?

A modern életünkben számos vegyszert, kémiai vegyületet, mosószereket, mezőgazdasági permetező szereket használunk. Ezekből az anyagokból olyan vegyületek, nehézfémek kerülnek az ivóvízbázisunkba, amelyeknek egy bizonyos fokú koncentráltsága az ivóvizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
Vegyünk csak egy elemet, például a nitrátot, amely szinte minden típusú mosószerben, mezőgazdasági vegyszerben megtalálható. A nitrát olyan élettani hatással van a szervezetre, hogy a vérben nem hagyja szállítani az oxigént, megköti azt. A nitrátos víz a kisgyermekek számára fokozottan veszélyes, mert ún. „kékhalált” okoz. Azonban ha 1 liter víz 0,5 g-nál több nitrátot tartalmaz, az már a felnőttek egészségére is ártalmas. A nitrát a természetben 90-120 év alatt bomlik le, vagyis ha nem ártalmatlanítjuk, egy idő után olyan mértékben koncentrálódik az ivóvízben, hogy az ihatatlanná válik.
A Tápió vidéken 27.500 ingatlan szennyvízelvezetése nincs megoldva. Sülysápon a 2800 ingatlan éves vízfogyasztása ~300 ezer m3, ami azt jelenti, hogy cca. 300 millió liter víz kezelése megoldatlan a településen. A jelenlegi rendszerben az elfogyasztott víz szinte 100%-a, azaz évi 300 millió liter szennyvíz a település alatt marad, szennyezve a környezetet és az ivóvíz bázist.
Ez a példa jól mutatja, hogy modern életünkhöz hozzá kell rendelni a modern környezetet, mert ennek elmaradása esetén magunk számára tesszük azt lakhatatlanná.
 
 
Mi fog megvalósulni a csatornázási program során?

A Tápió-vidék 20 települése  (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, PÁnd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) társulást hoztak létre, amely A Tápió vidéki Szennyvíztisztítási Program keretben az Uniós alapú KEOP 1.2.0 (Környezet Energetikai Operatív Program) pénzalapra pályázik a csatornahálózat és tisztítótelepek megvalósítása érdekében. A fajlagos számok alapján, a húsz településen a beruházás mintegy 30 milliárd forintba kerül, ebből a Sülysápra eső rész több mint 4,8 milliárd forint.
A műszaki tartalmat tekintve a környező települések (Tápiószecső, Kóka, Mende, Úri) a program keretében létesülő új sülysápi tisztítóműre csatlakoznak, amelynek kapacitása 3.000 m3/nap lesz. Sülysápon megépül ~40 km gerincvezeték, átemelők, nyomásfokozók, ~2.800 házi bekötés és minden olyan műtárgy, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokból a szennyvizet ártalmatlanításra a tisztítóba elszállítsák.
A beruházással érintett minden belterületi, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, lakás, családi ház és olyan üres telek, amelyre lakóház építési engedély kiadható, eddig még nem épült ki a szennyvízcsatorna illetve a vízjogi engedélyes tervben szerepel.
Az érintett ingatlanoknál telekhatáron belül 1 méterre kiépül a fogadó csonk, tisztító idommal, vagy aknával.
Ahol szükséges, házi átemelőket építenek be, amely része a tervnek, és a költségeknek is, és azt az ingatlan tulajdonosoknak külön nem kell megfizetni.
Telekhatáron belül a rácsatlakozás kiépítésének költsége az ingatlan tulajdonost terheli.
 

-Miért kellett létrehoznunk már most a Víziközmű Társulatot?

A KEOP alapú támogatásokra csak úgy lehet pályázni a kiírás szerint, ha a pályázat benyújtásakor hitelt érdemlően bizonyítjuk és bemutatjuk az önerőt. Csak abban az esetben fogadják el a pályázatunkat, ha megfelelünk a feltételeknek.
Az Önkormányzat az önerőt csak az érintett ingatlan tulajdonosok bevonásával (magánszemélyek, jogi személyek, gazdasági társaságok, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, stb.), egy Víziközmű-társulat létrehozásával tudja hitelt érdemlően biztosítani.
A pályázathoz csatolni kell a Víziközmű-társulat cégbírósági bejegyzési dokumentációját és az érdekeltségi egység meghatározásáról szóló döntést.
 
 
-Mely ingatlanokat érinti a beruházás?

A Vízjogi engedélyes tervben szereplő belterületi, önálló helyrajzi számon lévő lakás, családi ház, illetve olyan üres telek, amelyre a helyi rendezési terv szerint lakóház építési engedély kiadható.
 
 
-Kik a Társulat érdekeltjei, ki léphet be a Társulatba, ki fizetheti meg az érdekeltségi hozzájárulást?

A érdekeltségi hozzájárulást megfizetheti a tulajdonos és az ingatlant egyéb jogcímen használó: a tulajdonostárs, gyerek, mint családtag, haszonélvező, bérlő, albérlő. Azaz az ingatlant az előbbi jogcímeken használók lehetnek a társulat tagjai azonban egy ingatlan után egy érdekeltségi egység jár!
A használók közül egy főnek kell vállalni az érdekeltségi hozzájárulás megfizetését, akkor is, ha az ingatlannak több tulajdonosa van.
Ha valakinek több ingatlanja van, több ingatlan egységgel kell belépnie a Társulatba.
 
 
-Miért 265.000 Ft a hozzájárulás?

-Országosan több csatornázási program is indul a közeljövőben. A  Tápió-vidéki programban résztvevő lakossági hozzájárulás mértéke országosan a közepesnek mondható. Az elmúlt években a budapesti aggomerációban hasonló terepviszonyokkal rendelkező településen akár 360.000 Ft is volt a hozzájárulás, a most induló programok közül pl. Érden 250.000 Ft.
-Az egy bekötésre levetített beruházási összeg (tisztítókapacitás, fővezetékek, átemelők, hálózat költsége) az előzetes szakértői becslések alapján meghaladja az 1.100.000 Ft-ot. Így látható, hogy ebből a 265 ezer forint lakossági hozzájárulás a teljes beruházási összegnek csak egy részét fedezi. Így a programban részt vevő ingatlantulajdonosok ingatlana önkormányzati, állami és EU-s pénzek igénybevételével lesz összközműves- és jelentősen nagyobb értékű.
-a kedvező, „kamatmentes részletfizetésnek” is tekinthető konstrukciónak köszönhetően lehetséges az is, hogy az egyösszegű befizetés helyett havi 1.960 forint befizetésével törlesszen a tulajdonos, amely így ténylegesen megfizethető teher!
 
-Milyen lehetőség van az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére?

A Társulat szervezésekor az érdekelteknek nyilatkozni kellett arról is, hogy a hozzájárulást megfizetik, és hogy azt milyen formában fizetik meg. A hozzájárulás nagyságát a Társulat szervezését kezdeményező Önkormányzat és a Szervező Bizottság 265.000 Ft-ban jelölte meg, amit az a Víziközmű Társulat közgyűlése az alakuló ülésen jóváhagyott. A tényleges érdekeltségi hozzájárulás minden érdekelt számára egységes kell, hogy legyen, amelynek megfizetését a következő módokon tehetik meg:
Lakástakarék-pénztáron keresztül, havi részletfizetési konstrukcióban:
1.960 Ft x 100 hónap, összesen 196.000 Ft. Ez kiegészül a Lakástakarék-pénztári betét, valamint az Állami támogatás összegével, így összesen 265 ezer Ft. Áll majd rendelkezésre.

Készpénzben 265.000 Ft, amelyet a beruházás tényleges kezdete előtt kell egy összegben megfizetni, a Társulat által később közölt számlaszámra, időben és módon.
Fizetés Lakás-előtakarékossági konstrukcióban
Lakástakarék-pénztári szerződésen keresztül állami támogatást kapunk, melynek mértéke 30% + 3% kamat.
A Lakástakarék-pénztáron keresztül fizetők hozzájárulását a beruházás tényleges kezdetekor a Társulat társulati hitellel előlegezi meg, amelynek a kamatait is meg kell fizetni.
Lakástakarék-pénztár szerződéses összege 510.000 Ft, amely két részből áll.
~ megtakarítási rész (265.000 Ft), amelyet engedményezünk a Víziközmű Társulatra,
~ hiteljogosultság (245.000 Ft), amely nem kötelező hanem egy lehetőség amellyel a szerződéskötő a 100. hónap után egy évig élhet. FONTOS! A hitelt nem kötelező felvenni! A lakáscélra történő hitelfelvétel csak egy lehetőség, amellyel élhet a jogosult, de nem kötelező!
Tehát az LTP betét befizetendő: 1960 Ft x 100 hónap = 196.000 Ft.
Állami támogatás + betéti kamat: 69.000 Ft.
Összes kiutalás (megtakarítási rész): 265.000 Ft. Ezt az összeget engedményezzük a beruházás javára.

A szerződéskötő hiteljogosultsága: 245.000 Ft, amelyet a 100. hónap után 6%-os kamatozású hitelként vehet fel és használhat.

Tehát a Lakástakarék-pénztári konstrukció egy részletfizetési lehetőséget biztosít.
 

-Kinek a tulajdonába kerülnek a megépülő közművek?

A vonatkozó törvények szerint a megépülő viziközművek kizárólag az önkormányzat tulajdonába kerülhetnek és el nem idegeníthetőek.
 
 
-Mikor indul a beruházás?

A beruházás a jelenlegi tervek szerint 2009-ben, vagy 2010-ben indul és 2012. december 31-ig fejeződik be.
 
 
-Mikor kell fizetni?

A beruházás csak jelentős EU-s támogatással valósítható meg. A támogatás iránti pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázók bemutassák az önerő meglétét. Akik a részletfizetési konstrukciót választják, a saját elkülönített LTP számlájukon gyűjtik a megtakarításaikat a futamidő végéig. Ennek fedezete és az önkormányzat kezességvállalása mellett a társulat hitelt vehet fel, amelyet az LTP-ből átutalt összegekből törleszt majd a későbbiekben.
 
 
-Azt ígérték, hogy már korábban, akár 2007-ben indulhat a csatornázás. Miért nem indult?

2007 őszén jelent meg a 2007-2013 közötti periódusban elnyerhető EU-s támogatások pályázati felhívása. Ebben jelentős változások voltak a korábbi időszak pályázati feltételeihez képest. Kiemelhető ezek közül az önrész, amely a 2002-2006 közötti időszakban érvényes 10%-hoz képest most várhatóan jelentősebb, 15-25% közötti lesz. A pályázat megjelenése óta eltelt időszakban sikerült az új feltételeknek megfelelő tanulmányokat elkészíteni és a műszaki tartalmat aktualizálni. 2008-ban még három tanulmány elkészítését kell elvégeznünk és várhatóan 2009. első negyedévének végére minden készen áll majd a beadásra.
 
 
-Mit kapok a befizetésemért?

A csatornázási programban résztvevő társulati tagok (ingatlantulajdonosok) számára az ingatlanon belül egy csonk kerül kialakításra. Erre –a szolgáltatóval való szerződéskötést követően- külön csatlakozási díj fizetése nélkül ráköthet az ingatlantulajdonos.
 
 
-Hogyan lesznek helyreállítva az utak a csatornázás után?

A pályázati feltételek szerint az utcát legfeljebb a csatornázást megelőző minőségben lehet helyreállítani pályázati támogatásból.
 
 
-Mi lesz azzal, aki most nem lép be a társulatba, de később szeretne rácsatlakozni a csatorna-hálózatra?


Az érintett ingatlantulajdonosok többsége (70%a) aláírta a belépési szándéknyilatkozatot és a társulat 2008. május 20-án megalakult. A jogszabályok szerint a területen levő többi ingatlantulajdonos is automatikusan tagja lesz a társulatnak. Minden társulati tagnak kötelessége megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást, tehát annak is, aki ú.n. „kényszerbelépő” lesz. Ez utóbbiak azonban csak 2008. végéig élhetnek a kedvezményes részletfizetési lehetőséggel, és hozzájárulások összege nem lesz kevesebb, mint 265.000 Ft. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján.

 

-Miért kell kiépíteni a szennyvíz-hálózatot?

A modern életünkben számos vegyszert, kémiai vegyületet, mosószereket, mezőgazdasági permetező szereket használunk. Ezekből az anyagokból olyan vegyületek, nehézfémek kerülnek az ivóvízbázisunkba, amelyeknek egy bizonyos fokú koncentráltsága az ivóvizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.
Vegyünk csak egy elemet, például a nitrátot, amely szinte minden típusú mosószerben, mezőgazdasági vegyszerben megtalálható. A nitrát olyan élettani hatással van a szervezetre, hogy a vérben nem hagyja szállítani az oxigént, megköti azt. A nitrátos víz a kisgyermekek számára fokozottan veszélyes, mert ún. „kékhalált” okoz. Azonban ha 1 liter víz 0,5 g-nál több nitrátot tartalmaz, az már a felnőttek egészségére is ártalmas. A nitrát a természetben 90-120 év alatt bomlik le, vagyis ha nem ártalmatlanítjuk, egy idő után olyan mértékben koncentrálódik az ivóvízben, hogy az ihatatlanná válik.
A Tápió vidéken 27.500 ingatlan szennyvízelvezetése nincs megoldva. Sülysápon a 2800 ingatlan éves vízfogyasztása ~300 ezer m3, ami azt jelenti, hogy cca. 300 millió liter víz kezelése megoldatlan a településen. A jelenlegi rendszerben az elfogyasztott víz szinte 100%-a, azaz évi 300 millió liter szennyvíz a település alatt marad, szennyezve a környezetet és az ivóvíz bázist.
Ez a példa jól mutatja, hogy modern életünkhöz hozzá kell rendelni a modern környezetet, mert ennek elmaradása esetén magunk számára tesszük azt lakhatatlanná.
 
 
Mi fog megvalósulni a csatornázási program során?

A Tápió-vidék 20 települése  (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, PÁnd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) társulást hoztak létre, amely A Tápió vidéki Szennyvíztisztítási Program keretben az Uniós alapú KEOP 1.2.0 (Környezet Energetikai Operatív Program) pénzalapra pályázik a csatornahálózat és tisztítótelepek megvalósítása érdekében. A fajlagos számok alapján, a húsz településen a beruházás mintegy 30 milliárd forintba kerül, ebből a Sülysápra eső rész több mint 4,8 milliárd forint.
A műszaki tartalmat tekintve a környező települések (Tápiószecső, Kóka, Mende, Úri) a program keretében létesülő új sülysápi tisztítóműre csatlakoznak, amelynek kapacitása 3.000 m3/nap lesz. Sülysápon megépül ~40 km gerincvezeték, átemelők, nyomásfokozók, ~2.800 házi bekötés és minden olyan műtárgy, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokból a szennyvizet ártalmatlanításra a tisztítóba elszállítsák.
A beruházással érintett minden belterületi, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, lakás, családi ház és olyan üres telek, amelyre lakóház építési engedély kiadható, eddig még nem épült ki a szennyvízcsatorna illetve a vízjogi engedélyes tervben szerepel.
Az érintett ingatlanoknál telekhatáron belül 1 méterre kiépül a fogadó csonk, tisztító idommal, vagy aknával.
Ahol szükséges, házi átemelőket építenek be, amely része a tervnek, és a költségeknek is, és azt az ingatlan tulajdonosoknak külön nem kell megfizetni.
Telekhatáron belül a rácsatlakozás kiépítésének költsége az ingatlan tulajdonost terheli.
 

-Miért kellett létrehoznunk már most a Víziközmű Társulatot?

A KEOP alapú támogatásokra csak úgy lehet pályázni a kiírás szerint, ha a pályázat benyújtásakor hitelt érdemlően bizonyítjuk és bemutatjuk az önerőt. Csak abban az esetben fogadják el a pályázatunkat, ha megfelelünk a feltételeknek.
Az Önkormányzat az önerőt csak az érintett ingatlan tulajdonosok bevonásával (magánszemélyek, jogi személyek, gazdasági társaságok, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, stb.), egy Víziközmű-társulat létrehozásával tudja hitelt érdemlően biztosítani.
A pályázathoz csatolni kell a Víziközmű-társulat cégbírósági bejegyzési dokumentációját és az érdekeltségi egység meghatározásáról szóló döntést.
 
 
-Mely ingatlanokat érinti a beruházás?

A Vízjogi engedélyes tervben szereplő belterületi, önálló helyrajzi számon lévő lakás, családi ház, illetve olyan üres telek, amelyre a helyi rendezési terv szerint lakóház építési engedély kiadható.
 
 
-Kik a Társulat érdekeltjei, ki léphet be a Társulatba, ki fizetheti meg az érdekeltségi hozzájárulást?

A érdekeltségi hozzájárulást megfizetheti a tulajdonos és az ingatlant egyéb jogcímen használó: a tulajdonostárs, gyerek, mint családtag, haszonélvező, bérlő, albérlő. Azaz az ingatlant az előbbi jogcímeken használók lehetnek a társulat tagjai azonban egy ingatlan után egy érdekeltségi egység jár!
A használók közül egy főnek kell vállalni az érdekeltségi hozzájárulás megfizetését, akkor is, ha az ingatlannak több tulajdonosa van.
Ha valakinek több ingatlanja van, több ingatlan egységgel kell belépnie a Társulatba.
 
 
-Miért 265.000 Ft a hozzájárulás?

-Országosan több csatornázási program is indul a közeljövőben. A  Tápió-vidéki programban résztvevő lakossági hozzájárulás mértéke országosan a közepesnek mondható. Az elmúlt években a budapesti aggomerációban hasonló terepviszonyokkal rendelkező településen akár 360.000 Ft is volt a hozzájárulás, a most induló programok közül pl. Érden 250.000 Ft.
-Az egy bekötésre levetített beruházási összeg (tisztítókapacitás, fővezetékek, átemelők, hálózat költsége) az előzetes szakértői becslések alapján meghaladja az 1.100.000 Ft-ot. Így látható, hogy ebből a 265 ezer forint lakossági hozzájárulás a teljes beruházási összegnek csak egy részét fedezi. Így a programban részt vevő ingatlantulajdonosok ingatlana önkormányzati, állami és EU-s pénzek igénybevételével lesz összközműves- és jelentősen nagyobb értékű.
-a kedvező, „kamatmentes részletfizetésnek” is tekinthető konstrukciónak köszönhetően lehetséges az is, hogy az egyösszegű befizetés helyett havi 1.960 forint befizetésével törlesszen a tulajdonos, amely így ténylegesen megfizethető teher!
 
-Milyen lehetőség van az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére?

A Társulat szervezésekor az érdekelteknek nyilatkozni kellett arról is, hogy a hozzájárulást megfizetik, és hogy azt milyen formában fizetik meg. A hozzájárulás nagyságát a Társulat szervezését kezdeményező Önkormányzat és a Szervező Bizottság 265.000 Ft-ban jelölte meg, amit az a Víziközmű Társulat közgyűlése az alakuló ülésen jóváhagyott. A tényleges érdekeltségi hozzájárulás minden érdekelt számára egységes kell, hogy legyen, amelynek megfizetését a következő módokon tehetik meg:
Lakástakarék-pénztáron keresztül, havi részletfizetési konstrukcióban:
1.960 Ft x 100 hónap, összesen 196.000 Ft. Ez kiegészül a Lakástakarék-pénztári betét, valamint az Állami támogatás összegével, így összesen 265 ezer Ft. Áll majd rendelkezésre.

Készpénzben 265.000 Ft, amelyet a beruházás tényleges kezdete előtt kell egy összegben megfizetni, a Társulat által később közölt számlaszámra, időben és módon.
Fizetés Lakás-előtakarékossági konstrukcióban
Lakástakarék-pénztári szerződésen keresztül állami támogatást kapunk, melynek mértéke 30% + 3% kamat.
A Lakástakarék-pénztáron keresztül fizetők hozzájárulását a beruházás tényleges kezdetekor a Társulat társulati hitellel előlegezi meg, amelynek a kamatait is meg kell fizetni.
A Lakástakarék-pénztár szerződéses összege 510.000 Ft, amely két részből áll.
~ megtakarítási rész (265.000 Ft), amelyet engedményezünk a Víziközmű Társulatra,
~ hiteljogosultság (245.000 Ft), amely nem kötelező hanem egy lehetőség amellyel a szerződéskötő a 100. hónap után egy évig élhet. FONTOS! A hitelt nem kötelező felvenni! A lakáscélra történő hitelfelvétel csak egy lehetőség, amellyel élhet a jogosult, de nem kötelező!
Tehát az LTP betét befizetendő: 1960 Ft x 100 hónap = 196.000 Ft.
Állami támogatás + betéti kamat: 69.000 Ft.
Összes kiutalás (megtakarítási rész): 265.000 Ft. Ezt az összeget engedményezzük a beruházás javára.

A szerződéskötő hiteljogosultsága: 245.000 Ft, amelyet a 100. hónap után 6%-os kamatozású hitelként vehet fel és használhat.

Tehát a Lakástakarék-pénztári konstrukció egy részletfizetési lehetőséget biztosít.
 

-Kinek a tulajdonába kerülnek a megépülő közművek?

A vonatkozó törvények szerint a megépülő viziközművek kizárólag az önkormányzat tulajdonába kerülhetnek és el nem idegeníthetőek.
 
 
-Mikor indul a beruházás?

A beruházás a jelenlegi tervek szerint 2009-ben, vagy 2010-ben indul és 2012. december 31-ig fejeződik be.
 
 
-Mikor kell fizetni?

A beruházás csak jelentős EU-s támogatással valósítható meg. A támogatás iránti pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázók bemutassák az önerő meglétét. Akik a részletfizetési konstrukciót választják, a saját elkülönített LTP számlájukon gyűjtik a megtakarításaikat a futamidő végéig. Ennek fedezete és az önkormányzat kezességvállalása mellett a társulat hitelt vehet fel, amelyet az LTP-ből átutalt összegekből törleszt majd a későbbiekben.
 
 
-Azt ígérték, hogy már korábban, akár 2007-ben indulhat a csatornázás. Miért nem indult?

2007 őszén jelent meg a 2007-2013 közötti periódusban elnyerhető EU-s támogatások pályázati felhívása. Ebben jelentős változások voltak a korábbi időszak pályázati feltételeihez képest. Kiemelhető ezek közül az önrész, amely a 2002-2006 közötti időszakban érvényes 10%-hoz képest most várhatóan jelentősebb, 15-25% közötti lesz. A pályázat megjelenése óta eltelt időszakban sikerült az új feltételeknek megfelelő tanulmányokat elkészíteni és a műszaki tartalmat aktualizálni. 2008-ban még három tanulmány elkészítését kell elvégeznünk és várhatóan 2009. első negyedévének végére minden készen áll majd a beadásra.
 
 
-Mit kapok a befizetésemért?

A csatornázási programban résztvevő társulati tagok (ingatlantulajdonosok) számára az ingatlanon belül egy csonk kerül kialakításra. Erre –a szolgáltatóval való szerződéskötést követően- külön csatlakozási díj fizetése nélkül ráköthet az ingatlantulajdonos.
 
 
-Hogyan lesznek helyreállítva az utak a csatornázás után?

A pályázati feltételek szerint az utcát legfeljebb a csatornázást megelőző minőségben lehet helyreállítani pályázati támogatásból.
 
 
-Mi lesz azzal, aki most nem lép be a társulatba, de később szeretne rácsatlakozni a csatorna-hálózatra?

Az érintett ingatlantulajdonosok többsége (70%a) aláírta a belépési szándéknyilatkozatot és a társulat 2008. május 20-án megalakult. A jogszabályok szerint a területen levő többi ingatlantulajdonos is automatikusan tagja lesz a társulatnak. Minden társulati tagnak kötelessége megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást, tehát annak is, aki ú.n. „kényszerbelépő” lesz. Ez utóbbiak azonban csak 2008. végéig élhetnek a kedvezményes részletfizetési lehetőséggel, és hozzájárulások összege nem lesz kevesebb, mint 265.000 Ft. Az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható tartozásnak minősül a jogszabályok alapján.