Sülysáp II. Római Katolikus Egyházközség - Tápiósáp
SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIATEMPLOM
SÜLYSÁP—TÁPIÓSÁP
2241 Sülysáp, Dózsa György út 101.
Tápiósápon már a középkorban is volt templom. Alsósápon kicsi de elegáns
módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt. Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.
A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor földesúr kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt, és Szent István király tiszteletére épült. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.
Először Úrihoz tartozott,1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.
A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.
módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt. Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.
A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor földesúr kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt, és Szent István király tiszteletére épült. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.
Először Úrihoz tartozott,1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.
A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.
A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveggel boltozattal van fedve.
A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/ Szent József halálát, és a „Napba öltözött asszony” c. festmény látható.
A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.
A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/ Szent József halálát, és a „Napba öltözött asszony” c. festmény látható.
A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.