Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés biztosítása
Ügy megnevezése: Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés biztosítása
Eljáró hatóság: a jegyző
Jogosult szerv: Sülysáp Város Önkormányzata
Ügyintézés helye: Gyermekintézmények / Polgármesteri Hivatal
1. Az ügy rövid leírása
Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés célja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a gyermekek számára biztosított legyen a napi étkezés térítésmentesen vagy kedvezményes díj megfizetése mellett.
A jogosultság elsősorban a gyermek szociális helyzetéhez, egészségi állapotához, illetve családi körülményeihez kapcsolódik, és a gyermek nevelési-oktatási intézményben történő étkeztetésére terjed ki.
2. Az eljárás megindítása
Az eljárás kérelemre indul.
A kérelmet a gyermek törvényes képviselője nyújthatja be:
-
személyesen az érintett gyermekintézményben vagy a Polgármesteri Hivatalban,
-
postai úton,
-
elektronikus úton (kizárólag ügyfélkapu útján; e-meilben történő kérelembenyújtás nem lehetséges).
3. A kérelem tartalma
A kérelemnek tartalmaznia kell különösen:
-
a gyermek és törvényes képviselője személyes adatait,
-
a gyermek nevelési-oktatási intézményének megnevezését,
-
a kedvezmény igénybevételének jogcímét,
-
a jogosultságot alátámasztó nyilatkozatokat és igazolásokat (pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, tartós betegség igazolása, nagycsaládos státusz).
4. Az eljárás menete
A jegyző az eljárás során:
-
megvizsgálja a kérelem és mellékletei teljességét,
-
ellenőrzi a jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételek fennállását,
-
dönt az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre való jogosultságról,
-
értesíti az érintett intézményt a döntésről.
5. Ügyintézési határidő
Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint 21 nap.
6. A kedvezmény mértéke és intézménytípusonkénti szabályai
Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetésre való jogosultságot a gyermek életkora, az ellátás típusa, valamint a család szociális és jövedelmi helyzete alapján kell megállapítani, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 21/B. §-a szerint.
a) Bölcsődei ellátás
A Gyvt. 21/B. § (1)–(2) bekezdése alapján 100%-os térítési díjkedvezményre jogosult:
-
az a gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
-
az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a Gyvt.-ben meghatározott jövedelemhatárt,
-
a nevelésbe vett gyermek.
A Gyvt. 21/B. § (2) bekezdése alapján 50%-os térítési díjkedvezményre jogosult:
-
a nagycsaládban élő gyermek,
-
a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,
-
az a gyermek, akinek családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek.
b) Óvodai ellátás
A Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése alapján az óvodai nevelésben részt vevő gyermek térítésmentesen jogosult étkeztetésre, ha:
-
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
-
családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a Gyvt.-ben meghatározott jövedelemhatárt, vagy
-
nevelésbe vett gyermek.
c) Iskolai ellátás (általános és középfokú nevelési-oktatási intézmény)
A Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése alapján 100%-os térítési díjkedvezményre jogosult:
-
az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
-
a nevelésbe vett tanuló.
A Gyvt. 21/B. § (2) bekezdése alapján 50%-os térítési díjkedvezményre jogosult:
-
a nagycsaládban élő tanuló,
-
a tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló,
-
az a tanuló, akinek családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek.
A jövedelmi viszonyokhoz kapcsolódó jogosultság minden esetben a törvényben meghatározott feltételek, valamint a benyújtott nyilatkozatok és igazolások alapján kerül megállapításra.
7. Illeték- és díjfizetés
Az eljárás illeték- és díjmentes.
8. Jogorvoslat
A döntéssel szemben az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint jogorvoslatnak van helye.
9. Vonatkozó jogszabályok
-
Magyarország Alaptörvénye
-
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
-
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
-
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
-
a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
Az ügymenetleírás a lakosság tájékoztatását szolgálja, honlapon történő közzététel céljából, nem minősül jogi tanácsnak.