Az emlékművet eredetileg Trianon 100. évfordulóján szerette volna felállítani az önkormányzat, de a vírushelyzet gyakorlatilag ellehetetlenítette azt. Ekkor – a halasztásból adódó időnyereséget kihasználva – úgy döntött a városvezetés, hogy teljesen új koncepciót alakít ki. Szórádi Zsigmond szobrászművész bevonásával, a Városfalvával fennálló több mint tízéves testvértelepülési kapcsolatunkat is alapul véve, kidolgozták a most megvalósult koncepciót.
Elképzelésünk megvalósítását: a két helyszínen felállítandó emlékmű elkészítését Magyarország Kormánya 100%-ban támogatta, amit célzott kulturális támogatás keretében kapott meg Sülysáp a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.
A műalkotás a Fénykapu nevet kapta.
A Fénykapu szakít a sablonos, kizárólag a nemzeti fájdalomra és múltra koncentráló Nagy-Magyarország formavilággal. A nemzeti összetartozásra: jelenünkre és jövőnkre koncentrálva egy modern megjelenésű, a városképbe és a helyszínbe illeszkedő, a környező országok számára sem bántó, megfelelő szimbolikájával egyszerre emlékeztet a trianoni fájdalomra és az élő magyar nemzet egységére.
Különlegességét az adja – a formai megjelenítésen túl –, hogy kettő készül belőle, amelyek egymás pontos tükörképei, Sülysápon és erdélyi testvértelepülésünkön, Városfalván. Ez méltó és előremutató kifejezése összetartozásunknak, ami a több mint tíz évre visszanyúló, aktív, kölcsönös és szeretetben megélt kapcsolatunkban is testet ölt.
A Fénykapu két helyszín között teremt kapcsolatot. Irányított asszociatív alkotás, amin az elszakítottságot a gyászosan fekete gránit kő felületén tükröződő, megfoghatatlan fél-formák és fél-szimbólumok ábrázolják, amelyeknek csak az egyik fele van fizikailag itt vagy ott, a teljesség már csak tükörképként jöhet létre.
A műemlék talapzata, amely felülnézetből lenne látható leginkább, a székely címermotívumokat formázza: nap és hold. A szobor tövénél, a magyarság „iránytűjén”, a nap-csillag szárain a világ különböző részein élő nemzetrészek nevei olvashatók. A járda felől, a burkolatba süllyesztve láthatjuk a növekvő hold formáját, rajta a történelmi Magyarországgal, valamint egy rövid szöveggel: Állíttatta Sülysáp Város Önkormányzata Trianon gyászos emlékére, a nemzeti összetartozás jegyében, 2021.
Szórádi Zsigmondnak Sülysápon a Fénykapu mellett további két emlékművét láthatjuk: az 1956-os Fáklya és az 1945-ös mártír főjegyzők „Gyertyák” szobrait. Ezek mind anyaghasználatukban, mind megjelenésükben és szimbólumrendszerükben egyediek, amelyek gazdagítják közösségünket. A Szent István téren így már a harmadik, a 20. századi történelmünkről beszélő emlékmű készült el, tovább szépítve a városháza melletti parkot és közterületet.
Horinka László polgármester ünnepi beszédében kiemelte: 1920. június 4-ére, a gyászos trianoni diktátumra, de egyben nemzeti összetartozásunkra hívja fel a figyelmet a most felavatandó emlékmű. Az emlékmű szimbólumai, motívumai a szomorú szétszakítottságot és az örömteli összetartozást egyszerre fejezik ki. „Ahogy egy köztéri szobor az egész teret is felemeli, úgy emelik fel tekintetünket trianon fájdalmából a reményteli jövőbe a mi Fénykapunk szimbólumai, lelki ajtót nyitva a tőlünk több száz kilométerre élő magyar testvéreink felé, láttatva szétszakítottságunkat, de éreztetve testvéri egységünket.” „Emlékeztessen bennünket ez az emlékmű trianon gyászos emlékére, nemzeti összetartozásunk és jövőbeli boldogabb közös jövőnk reményteli fényében!” – zárta beszédét polgármester úr.
Az ünnepségen jelen volt Czerván György országgyűlési képviselő is, aki ismertette a Kormánynak a magyarság összetartozására épülő nemzetpolitikáját, egyben méltatta a most felállított emlékművet is. Megköszönte Sülysáp közösségének, hogy „a nemzeti összetartozás eszméje melletti elkötelezettségének a jelen emlékmű felállításával is jelét adta.” Hozzátette: „Nem párizsi, jaltai meg miegyéb konferenciákon dől el, hogy ki a magyar és ki nem. Legyen akár a közös múlt, az összehajló kultúrkincs, akár az odatartozás igénye, akár a nyelv a nemzet ismérve, bármelyik legyen is az, avagy mind együtt, de -- országhatár mifelénk sem nem köt össze, sem el nem választ. Akárhogyan alakult az elmúlt 101 év, a magyarságnak sikerült megőriznie ezt a lelki közösséget. Ez a magyarság válasza Trianonra. Az, hogy köszöni, megvan, és egyelőre nem akar elsüllyedni a népek tengerében.”
Az ünnepségen közreműködött Terék József népzenész, aki tárogatón adott elő dalokat, valamint a sülysápi énekest is soraiban tudó Tápió Énekegyüttes, akik Tápió menti népdalokat énekeltek.
Testvértelepülésünkről sajnos nem tudtak elutazni a mostani átadóra, de a Városfalván szeptember végén felállítandó emlékmű avatásán sülysápi delegáció is jelen lesz.
Az emlékműavatást követően adták át a 2021. évi városi elismeréseket. A Sülysápért Díszoklevél és Sülysápért Érem elismerések átadása mellett idén egy díszpolgári címet is adományozott a Képviselő-testület Dr. Kerekes Sándor fogorvos részére.
Köszönjük mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult az emlékmű és az ünnepség sikeres megvalósításához.
Katus Norbert alpolgármester
