Megújult a Településrendezési Terv

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy közel két éves tervezési és egyeztetési folyamat végén Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeptemberi, illetve októberi ülésén elfogadta városunk új településfejlesztési, településrendezési eszközeit, melyek 2018. január 1-jével lépnek hatályba.



A tervcsomag legfontosabb dokumentumai:

 

Településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti terv

Az elfogadott dokumentumok közül a településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti terv városunk hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazza, így közvetlen kihatással nem lesz a közeljövőben megvalósítani kívánt önkormányzati vagy lakossági beruházásokra, ugyanakkor orientálják városunk fejlődési irányait. E dokumentumok azt tűzik ki stratégiai célként, hogy Sülysáp olyan élhető, népességét megtartó, fejlődni képes település legyen, amely komfortos, kellemes, nyugodt, biztonságos lakóhelyi környezetet és bővülő megélhetési lehetőségeket biztosít polgárai számára. Ennek fontos eleme Sülysáp népességmegtartó és népességvonzó erejének növelése, az itt élők életminőségének javításával és az identitástudat erősítésével.

 

Helyi építési szabályzat és Szabályozási terv

A fenti dokumentumokkal ellentétben a Helyi építési szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási terv a hatálybalépésétől közvetlenül is érinti majd a hétköznapjainkat, hiszen ezek a dokumentumok tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy 2018-tól hogyan lehet Sülysápon telket kialakítani vagy adott esetben egy ingatlant beépíteni.

A Szabályozási terv egy térképi munkarész, amely a HÉSZ mellékleteként meghatározza, hogy egy-egy ingatlan, ingatlancsoport milyen (építési) övezetbe tartozik. Külterületen általában beépítésre nem szánt területeket találunk (ez nem jelenti az építés teljes kizárását, csak meghatározza a terület jellegét), a belterületi részek pedig általában beépítésre szánt területek.

Összefoglaló módon az mondható el, hogy az új szabályozás kedvezőbb előírásokat tartalmaz, mint a korábbi; néhány lényeges elemét az alábbiakban ismertetjük:

 

Tömbfeltárások: Településünk jellegzetes problémája, hogy a kialakult, hagyományos – a mai életformánkhoz már nem illeszkedő – hosszútelkes, mezőgazdasági jellegű telekstruktúra jelentős belső területeket eredményezett, amelyek út hiányában közvetlenül nem hasznosíthatók, ugyanakkor kevés a lakásépítésre alkalmas telek városunkban. E kétpólusú probléma feloldását célozza a szabályozási terv, amikor kijelöli a lehetséges feltáró utakat e zárványterületek feltárására. Ezek a szabályozási vonalakkal kijelölt utak annyiban kötik az érintett ingatlantulajdonosokat, hogy azokra ráépíteni nem szabad, ugyanakkor egy-egy tömbfeltárás csak az érintett ingatlantulajdonosok összefogásával valósulhat meg, hiszen az út térképi kijelölése még csak az első, apró lépése egy tömbfeltárásnak. Tömbfeltárásra kijelölt területek Sülysápon:

 

Emellett lakóövezetbe kerül a Kölcsey Ferenc – Határ – Szél utca vonalának északi oldalán fekvő mezőgazdasági területekből egy lakótelek-mélységnyi tömb, valamint az Úri út délnyugati tömbjének végén néhány telek.


Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása: Sok ingatlantulajdonosnak okozott nehézséget az elmúlt időszakban, hogy nem volt mód nyúlványos – hétköznapi szóhasználattal ún. nyeles – telek kialakítására. A tömbfeltáráson túl a nyeles telek kialakítása ad arra lehetőséget, hogy egy belső telekrész önálló ingatlanná váljon, azonban ez sem tűzbiztonsági, sem közbiztonsági, sem veszélyelhárítási, sem pedig településszerkezeti szempontból nem túl kedvező megoldás. Ezért ez a kialakítás korábban tilos volt, és a közeljövőben is csak korlátozottan lesz alkalmazható, mégpedig kizárólag olyan tömbök esetében, amelyek nincsenek tömbfeltárásra kijelölve. Fontos, hogy a nyeles telek kialakítása során nem elegendő a telekterületet figyelembe venni, minden kialakuló új teleknek meg kell felelnie a többi építési szabálynak (oldalkert, beépítési százalék stb.) is.

 

Ingatlanok beépítésének feltételei: Az ingatlanok beépítésének feltételeit sokféle paraméter határozza meg, melyek közül a legfontosabbak:

E paraméterek értékei építési övezetenként eltérőek, ezért itt csak azt emelnénk ki, hogy a korábbi és az új szabályzat is az Országos Településrendezési és Építési Követelmének (OTÉK) előírásait alkalmazta az oldalkert betartandó méretét illetően, ami eddig 5,5-6 m volt. Mivel az OTÉK-ban ez az érték 4 m-re csökkent, így ezentúl nagyrészt ez érvényesül Sülysápon is. (Ugyanakkor építkezésnél figyelembe kell venni egyéb paramétereket, pl. a szintén az OTÉK-ban előírt telepítési távolságot is, ami ugyanúgy befolyásolja az épület elhelyezését!)

Mivel – mint említésre került – övezetenként eltérőek a szabályok, FONTOS, hogy építkezés előtt a konkrét ingatlanra vonatkozóan tisztázásra, megismerésre kerüljenek a beépítési feltételek. Itt hívjuk fel az építkezők figyelmét példának okáért arra, hogy az engedély nélkül végezhető építési munkák esetében is be kell tartani a HÉSZ szabályait, ellenkező esetben – függetlenül attól, hogy nem kellett rá engedély – az építkezés szabálytalannak minősül, ami ugyanúgy maga után vonja az építésfelügyelet eljárását (bírság, bontásra kötelezés stb.). Lényeges szabály tehát: az, hogy valami engedély nélkül építhető nem jelenti azt, hogy bárhogy építhető!

 

Külterületi ingatlanok: A külterületi ingatlanok jórészt mezőgazdasági övezetekbe tartoznak, beépítésre nem szánt területek. Legfontosabb változás, hogy a legkisebb kialakítható telekméret már nincs meghatározva, ugyanakkor az igen, hogy mekkora az a minimális terület, ami feltétele egy esetleges beépítésnek. Ez azonban ún. birtokközpont kialakításával is biztosítható.

 

Településképi arculati kézikönyv és Településképi rendelet

Legfontosabb – államilag meghatározott – struktúraváltozás a településrendezési eszközök tekintetében, hogy elvált egymástól a beépítést, illetve a településképet meghatározó szabálycsomag. Míg korábban ezek egyöntetűen a HÉSZ-ben jelentek meg, 2018-tól a település arculatának védelmét, javítását célzó szabályok (anyag- és színhasználat stb.) a Településképi arculati kézikönyvben (TAK) és a Településképi rendeletben (TKR) lesznek megtalálhatók.

A TAK egy olyan dokumentum, amely összegyűjti és bemutatja a település pozitív (védendő, követendő) arculati elemeit, illetve javaslatokat tesz a településkép szempontjából előnyös kialakításokra. A TAK nem kötelező erejű, de közös érdekünk, hogy településünk arculatának kedvező alakulása érdekében minél többen figyelembe vegyék ajánlásait.

A TKR ugyanakkor egy önkormányzati rendelet, mely kötelező erővel bír, és tartalmazza a legfontosabb szabályokat az épületek kialakítására, anyag- és színhasználatára vonatkozólag. Segítség a rendelet alkalmazásához, hogy az abban foglaltak szerint az építtetők, illetve tervezők ún. településkép-védelmi tájékoztatást kérhetnek a megvalósítani kívánt építkezést megelőzően, mely egy ún. szakmai konzultáció eredményeképpen hivatalos, írásos formában kerül kiadásra.

 

Jelen tájékoztatás a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése alapján összefoglaló jelleggel készült, a felsorolt dokumentumok teljes terjedelmükben az önkormányzat honlapján (www.sulysap.hu) a Dokumentumok > Településrendezési dokumentumok menüpont alatt vagy a polgármesteri hivatalban tekinthetők meg.

 

 

Sülysáp, 2017. november 10.

 

 

 

                         Horinka László                                                 dr. Tóth Krisztina

                           polgármester                                                           jegyző