Ilyen volt a mackós gazdanapunk



Jól sikerült a szeptember 30-i sülysápi „gezemice” nap! Gezemice, azaz a fazekunkba mindent beledobtunk, ami éppen a kamránkban volt! Kicsit szüretnek, gazdanapnak, főzőversenynek, meg egyebeknek is kínálgattuk a Kapás Gyűjteményt, a Kapás Udvart és annak környékét. Szőke Attila(TTA) KÉPEI

Füstölgött a kemence, rotyogtak a borácsok! Tucatnyi csapat állított most fel szabadtéri konyhát, s a baráti társaságok egyenként is 10-12 séfet és kuktát számláltak, így már önmagukban ők is megtöltötték a festőin szép, templomos-gémeskutas domboldalunkat.

Kipróbáltuk, hogy elfér-e itt is egy 200 m2-es sátor. Elfért, és remekül mutatatott alatta a falatozókat váró asztalok, padok sora, ahol többek között a Városért Asszonykör Sülysápon mackónak nevezett krumplis ételét vagy Tóth Tibor hentesmester halászlevét is kóstolgathatták a hozzánk betérők.

A halászlé egyébként azért került terítékre, mert a Földművelésügyi Minisztérium halfogyasztást népszerűsítő kampányához mi is kapcsolódtunk, így rendezvényünket a minisztérium 400.000 Ft-tal támogatta! Köszönjük!

Az elmúlt években több jelentős sülysápi beruházás anyagi forrásaihoz is hozzájáruló magyar kormányt a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, térségünk országgyűlési képviselője, Czerván György képviselte ezen a napon, aki Horinka László polgármesterrel együtt adta a Templom utca frissen felújított szakaszát, amelyet Skravanek Gábor plébános úr szentelt fel. Óvodásaink – köszönet a pedagógusoknak! – kedves műsorral lepték meg a program ezen elemén is örvendetesen nagy számban megjelent közönséget. Hálásak vagyunk Agócs Attila galambász gazdának a látványos röptetésért, a farmosi és környékbeli hagyományőrzőknek, betyároknak, a Kovács Antal által idecsábított üllői huszároknak, a Pávakörnek, a tápiószecsői Ofella Sándor Népi Együttesnek, hogy itt, s majd a parkolóból induló felvonuláson is részt vettek.

Menetünket a „búcsú tér” melletti réten Muhari Krisztián, a Szorgalmatos Lovasgazda Alapítvány tagja látványos csikósbemutatóval lepte meg. Puszta kettesének hátán állva még a Kapás Udvarba is beporoszkált!

Nem volt ez kis mutatvány, hiszen koradélután már kitehettük volna a „Megtelt!” táblát is!

A Népi Játéktár (Süli Richárdnak köszönet az előzőnapokban nyújtott szállítmányozási- és fizikai segítségért, a számtalan ajándékelemért, az általa finanszírozott fotó- és videó anyag elkészítéséért!) kosárhintájáért a sülysápiRoma Nemzetiségi Önkormányzatnak vagyunk hálásak. (A Szénási László által elnökölt közösség tavaly és idén is értékes kulturális- illetve gyermekeknek szánt programelemek megvásárlásával járult hozzá a városi rendezvényekhez!)

A Sülysápi Helytörténeti Kör „pincesátrában” a gyerekek kipróbálhatták a szőlődarálást, frissen préselhették maguknak a mustot, de a teknővájástól a faesztergálásig, a kanálfaragástól az agyagozásig és „körmön fonásig”, számtalan dolgot kipróbálhattak. Köszönet a farmosi Nyitra Istvánnak, a nagykátai kézműveseknek, Bódi Évának és …

Ebbe a Sülysápi Hírforrásnak is szánt beszámolómba nem fér bele minden, ami a „halas-mackós” gazdanapunkon történt, s ne haragudjanak meg rám, de kísérletet sem merek tenni arra, hogy mindenkit felsoroljak, akik segítettek bennünket szeptember 30-án! Ám mégis ki kell emelnem egy olyan részletet, amely nemcsak a Tápiómentén, de országosan is ritka minőséget, egyediséget, valódi értékőrzést, magas kulturális szintet adott a sokadalmunknak:

A sokoldalú előadóművész, pedagógus, kutató, Terék József barátom immár mint Pest Megye Önkormányzatának kulturális és társadalmi referense érkezett hozzánk zenekarával. A Terék József szerkesztésében sorra megjelenő Tápió menti kiadványok között ott van két sülysápi illetve sülysápi dalokat is tartalmazó CD-lemez is. Hozzánk köthető munkássága elmondása szerint is kivételesen eredményes, hiszen a Wass Albert Művelődési Központ, a Móra Ferenc Általános Iskola és a Csicsergő Óvoda együttműködése révén Sülysápon újra élővé, a rendezvényeink, ünnepeink, tehetségkutató programjaink részévé vált eleink dalkincse.

E folyamatból fakadt az a közös előadás is, amikor Nagy Péter tanár úr, az általa, Huszarek Viktória, Őszné Sima Anna által felkészített, e dalokat rendszeresen éneklő iskolások és Motolai Dominika, valamint Szántai István valósított meg ezen a verőfényes őszi napon. E produkció értékét az adta, hogy ha nem is hivatásos művészek, de tehetséges, gyakorlott helyi, több generációt is átölelő énekeseinket egy fantasztikus zenekar kísérhette úgy, hogy a „lakodalmas sátrunk” alatt, vidáman, spontán jelleggel jött létre a valódi zenei minőség! Szép, felemelő epizódja volt e mini koncertnek, ahogy a sok esztendő után hazatérő sülysápi cimbalmosnak, Szénási Tivadarnak a legnagyobb örömmel adta át hangszerét az ország egyik legjelentősebb művésze, Jónás Géza.

A sok-sok pozitív visszajelzés arra indít bennünket, hogy a WAMKK folyamatosan, évről évre bővülő (olyan hét nincs, hogy ne történjen nálunk valami, de most már lassan elfogynak a szabad hétvégék is) programkínálatába – akár I. Sülysápi Mackó Fesztivál névre is átkeresztelve – évről-évre beépítsük ezt Kapás udvari őszi rendezvényt.

Tarnavölgyi László