Nagy fejlesztések jöhetnek Sülysápon

Minden eddiginél nagyobb fejlesztések jöhetnek Sülysápon címmel készített interjút Horinka László polgármesterrel a Sülysápi Hírforrás. A beszélgetést itt is közöljük.

Minden eddiginél több pénzt fordítanak idén útépítésre, több pályázat elbírálása a küszöbön áll, a megkezdett projektek befejeződhetnek. Horinka László polgármesterrel beszélgettünk a 2017-es év terveiről, feladatairól és a város folyamatos fejlődéséről.

Mi volt a tavalyi év három legfontosabb eredménye az Ön szemszögéből?

A 2016-os év a település életében talán nem volt túl látványos, hiszen nem zajlottak jelentős beruházások. A csatornázásnak a végére értünk és nem indult el újabb jelentős beruházás. Már-már megszokottá váltak a folyamatos kisebb-nagyobb fejlesztések: a Malom utcai sportöltözőt sikerült bővíteni és megújítani és új öntözőrendszert építeni a pályán összesen 31 millió forintból a Sülysápi Gyerekfoci Egyesülettel közösen. A közmunkaprogramokban elkészült 1 km új gyalogos járda, valamint 1 km új, burkolt vízelvezető-árok. Az év végén a költségvetési tartalékainkból 30 millió forintot fordítottunk az Iskola utca eddig burkolatlan szakaszának aszfaltozására és a Vasút utcában egy új, széles járda építésére. Még tavasszal kapott új burkolatot a vasútállomási üzletsor előtti terület. Ezek ugyan nem kiemelkedő projektek, mégis nagyon fontosak a város életében, és összeadva ezek összértéke is eléri a 60-70 millió forintot. Több területen azonban igazán jelentős projektek előkészítése zajlott a háttérben. Két fontos épület felújítására sikerült pályázati forrást biztosítani: a Losonczi utcai orvosi rendelő és a Városi Konyha felújítására nyertünk 30, illetve 40 millió Ft-ot. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása áthúzódik a 2017-es évre. Sok-sok egyeztetés, tárgyalás eredményeképpen megterveztük és megpályáztuk egy új, városi sportcsarnok felépítését. Már a tervezés szakaszában is kompromisszumokat kellett kötni, hiszen ezt a létesítményt jelenleg szinte kizárólag ún. TAO (társasági adó) forrásokra tudjuk alapozni, így a Sülysápi Sport Egyesülettel közösen tudtunk pályázni egy olyan létesítményre, ami alapvetően a TAO-ból finanszírozható teremsportág, a kézilabda igényeit lesz hivatott kielégíteni. A tárgyalások, egyeztetések során pedig igyekeztünk a lehetőségek határain belül egy multifunkcionális csarnokot kialakítani. Ez alatt azt értem, hogy a kézilabda mellett helyet kaphat majd a csarnokban a teremlabdarúgás (Futsal), a röplabda és számos egyéb sportág is, de alkalmas lesz a csarnok az iskolai testnevelésórák lebonyolítására is, továbbá a város kulturális rendezvényeinek egy részét is képes lesz befogadni, így koncertek, bálok, kiállítások is szervezhetők majd az új helyszínen. Szintén fontos előkészítő munka volt a város közúthálózatának és csapadékvíz-elvezető rendszerének megterveztetése. Erre azért volt szükség, hogy az esetlegesen megjelenő ilyen irányú pályázatokra felkészültek legyünk, és ne a pályázat megjelenése után kapkodjunk tervező után, hanem csak elő kelljen venni azt a tervet, amelyet be kell nyújtani az adott pályázat mellékleteként. Azért költöttünk csak a tervezésre közel 25 millió forintot, hogy gyorsan tudjunk reagálni, és a majdani útépítések átgondoltan és megfelelő műszaki tartalommal valósuljanak meg.

2016 végén volt épp tíz éve, hogy polgármesternek választották a sülysápiak. Hogyan ítéli meg az elmúlt évtized eredményeit?

Két évvel ezelőtt harmadszor választottak meg a sülysápi választópolgárok polgármesternek. Ez nagy megtiszteltetés számomra. Köszönöm mindazok bizalmát, akiknek a jóvoltából Sülysápért dolgozhatok immár 10 éve. Vannak, akik a 2013-ban elnyert városi címet gúnyolódva szokták felemlegetni. Mintha bárki is mondta volna közülünk, hogy Sülysápon már kolbászból van a kerítés… Csak körbe kell nézni, milyen volt a pangó, lelakott és fejlődésében a szocializmusban rekedt Sülysáp 2006-ban, és milyen most. Legyünk reálisak: bőven van még tennivaló. A környező településekhez képest erőn felül dolgozunk azon, hogy a régió egyik legélhetőbb kisvárosa legyen Sülysáp. A mögöttem álló képviselő-testület egységes, hatékony. A 2014-ben ellenem indult, végül képviselőként bejutott ellenzéki képviselő szavazatai is a legtöbb esetben támogatják a munkámat. Talán ez is jelzi, hogy jó úton járunk, és az együttműködés visz csak előre. Tíz év egy ember életében hosszú időnek számít. Úgy érzem, hogy bőven vannak szemmel látható eredményei az elmúlt évek munkájának, de természetesen vannak még megvalósításra váró álmok, elképzelések, feladatok. Azon vagyok, hogy az engem eddigiekben támogatók bizalmát megőrizzem, a többiekét pedig megszerezzem.

Hogyan alakult a város pénzügyi helyzete?

2006-ban, megválasztásom után néhány héttel eljutott hozzám egy vélemény egy olyan embertől, aki nyilván nem bennem látta a következő időszak helyi vezetőjét. A vélemény így hangzott: „nem adok két évet és csődbe viszi az önkormányzatot”. Nos, nemhogy két év alatt, de tíz év alatt sem sikerült csődöt előidéznem… Sőt! Olyan biztos alapokon nyugszik Sülysáp gazdálkodása, hogy az egész Tápió-vidéken igen jó helyzetben lévő önkormányzatnak számítunk. Az elmúlt tíz évben soha nem kellett a számlák befizetését „tologatni”, soha nem kellett a bérek kifizetését elhalasztani, vagy más likviditási problémát kezelni. Amire kellett, arra mindig volt pénz. A Szecsői út mentén kialakításra került Sülysáp első, tíz hektáros gazdasági területe. Ezzel kapcsolatban is voltak olyan vélemények, hogy „kidobott pénz volt megvásárolni azt a területet”. Nos, az idő itt is engem igazolt: a kialakított telkek több mint fele már gazdára talált, és már azon kell gondolkozni, hogy hol legyen a második gazdasági területünk. A pénzügyeink tehát, köszönöm szépen, rendben vannak!

Az uniós pályázatok nagy dömpingjéről lehet hallani a híradásokban. Hogyan készül az önkormányzat ezekre a lehetőségekre?

Amit ezzel kapcsolatban újra és újra le kell szögezni: jelenleg a Közép-Magyarországi régió települései nagyon nagy hátrányt szenvednek az ország egyéb régióihoz képest, hiszen ide alig-alig jut forrás. Ennek az az oka, hogy a Közép- Magyarországi régiót Budapest és Pest megye alkotja, és a régió fejlettsége meghaladja az Uniós átlagot. Ezt azonban a Budapest – Pest megye kényszerházasság okozza, ugyanis Pest megye fejlettsége önállóan nem éri el az uniós átlagot. A Pest megyei települések számára tehát az uniós forrásokból csak egy igen vékony szelet érhető el, jórészt vidékfejlesztési pályázatok és a „Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program” intézkedései. Ezekre tudunk tehát fókuszálni, és minél jobb eredményt elérni. El kell még mondani, hogy a Kormány is felismerte ezt a hátrányos helyzetet, és a hazai költségvetésből egy 80 milliárd forintos kompenzációs keretet különített el a megye számára, amire ugyanúgy pályázni kell. A számunkra elérhető pályázatokra természetesen azonnal „mozdulunk”. Már 2016-ban is benyújtottunk egy vidékfejlesztési, egy energetikai, az óvodaépítési és egy kerékpárút-építési pályázatot. Ezek összértéke mintegy 700 millió Ft. A Pest megyei kompenzációs keret terhére kiírt útépítési pályázatra éppen most készülünk, valamint egy másik vidékfejlesztési pályázat előkészítése is folyamatban van.

A 2014-2019-es ciklus legfontosabb feladatának az úthálózat fejlesztését jelölte meg még a választáskor, egyfajta útfelújítási programként. A vállalt cél elérhető lesz a ciklus végére?

A csatornázás befejezésével égető feladatként jelentkezett az úthálózat fejlesztése. De nem csak utakat, hanem járdákat és csapadékvíz-elvezető/szikkasztó árkokat is kell építenünk. Nehézséget okoz, hogy a korábban megépített utaknak a legtöbb esetben nincs alapjuk. Lényegében a homokra lett leterítve 2-3 cm aszfalt. Ez 5-10-15 év alatt hálósan szétrepedezett, tönkrement és a legjobbat akkor tesszük, ha elbontjuk és új útalapot és burkolatot építünk úgy, ahogy azt a szakmai normák megkövetelik: megfelelő szélességben, erős alappal, vízelvezetéssel, lehetőleg (ahol indokolt) szegéllyel. Tehát nem csak azokkal az utakkal kell foglalkoznunk, amelyek eddig nem voltak burkolva, hanem azokkal is, amelyeket korábban mindenféle tervezés nélkül, 3 méter szélességben „összegányoltak”. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az utak rendbetételére legalább 1500 millió, azaz 1,5 Mrd Ft-ra lenne szükség. Nos, annyira azért nem áll jól a költségvetésünk, hogy ezt elő tudjuk teremteni. Számítunk pályázati forrásokra és célzott támogatásokra is. E tekintetben élvezem országgyűlési képviselőnk bizalmát, és úgy gondolom, hogy ha a teljes forrásigényünket nem is, de annak egy tetemes részét sikerül előteremteni 2019-ig, azaz a jelen önkormányzati ciklus végéig. Szeretem megtartani az ígéreteimet, ez pedig kötelességem is.

Sokakat foglalkoztat a nyár folyamán ismertetett új városi sportcsarnok. Mekkora beruházásról van szó, és mikor kezdődhet meg az építkezés?

Az új városi sportcsarnok költségigénye bruttó 1530 millió, azaz 1,53 Mrd Ft. A költségek 70+5%-át TAO támogatásból, 5%-át a telek értékének figyelembevételével fogjuk tudni biztosítani. A fennmaradó 20%-ot alapesetben önerőből kell biztosítanunk, de nem kizárt, hogy akár önerő-támogatásra tudunk pályázni, vagy „névszponzorációval” tudunk még forrásokat bevonni. Jelenleg a pályázatunk elbírálása zajlik a Magyar Kézilabda Szövetségnél, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium és a sportért felelős, Emberi Erőforrások Minisztériuma is zöld lámpát kell, hogy adjon a projektnek. Ezek a lépések még előttünk állnak, tehát van még miért izgulnunk! Amennyiben meglesz a „három igen”, akkor egy határozat születik arról, hogy a 70+5%-os Társasági adó támogatás felhasználására jogosultak vagyunk. Ez 1140 millió Ft. A következő feladatunk az lesz, hogy ezt az összeget „lehívjuk” olyan cégektől, amelyek jelentős társasági adót fizetnek. Jó esetben akár egy nagyvállalat támogatásával is sikerülhet. Erre vannak elgondolásaink és előzetes megállapodásaink, de addig nem léphetünk, amíg a határozat nincs a kezünkben. Az építkezést még megelőzi a közbeszerzési eljárás, ami legalább 2-3 hónapot vesz igénybe. A dolgok mostani állása alapján tehát legkorábban nyáron kezdődhet el az építkezés.