Mielőtt az új év teendőiről beszélgetnénk, kérem, értékelje a tavalyi év legfontosabb eseményeit, önkormányzati fejlesztéseit!
A 2018-as év kicsit csendesebb volt az önkormányzati fejlesztések terén: befejeztük és hivatalosan is átadtuk a még 2018-ban megvalósított fejlesztéseket.
Emlékeztetőül, a legutóbb elkészült útjaink: Nyárfa, Erkel Ferenc, Szent István tér keleti nyúlványa, Révai, Templom utca keleti vége, Gárdonyi, Táncsics utcák.
Energetikai beruházásokat is végeztünk 200 millió forint értékben: Móra Ferenc Általános Iskola Malom utcai épülete, Szent István Általános Iskola és Kossuth Lajos utcai orvosi rendelő – ezeken a helyszíneken nyílászáró cserére, homlokzati hőszigetelésre és napelemek telepítésére került sor.
További épület felújításainkkal pedig a Losonczi utcai orvosi rendelőt és a Malom utcában található 800 adagos főzőkonyhánkat újítottuk meg.
Az év során további fejlesztések előkészítésén dolgoztunk:
A Vasút utcában megépülő egészségközpont (nyitóképünkön) megépítése érdekében szintén kiviteli terveket készíttettünk és az elengedhetetlen közbeszerzést is sikerült még 2018-ban lezárni.
Újabb pályázatokat nyújtottunk be. A piactér továbbfejlesztésére beadott pályázatunk sikerrel járt, mintegy 50 millió Ft-ot nyertünk a termelői piac szolgáltatásainak bővítésére.
Járdaépítésre is pályázatunk, ez a pályázatunk azonban sajnos nem járt sikerrel.
Kerékpárút építésére is benyújtottunk egy elképzelést, amely jelentős számú magántulajdont érint. Igyekszünk a magántulajdonosokkal mielőbb egyezségre jutni annak érdekében, hogy ha a pályázat sikerrel jár, akkor ne legyen a kivitelezésnek akadálya.
További útépítési pályázat kiírására is sor került az év folyamán, amelyen ismét sikerrel jártunk: a Dózsa György út középső szakasza újulhat meg 2019-ben az elnyert forrás felhasználásával. Nem csak utat, de járdát, kiemelt szegélyt is építünk és a vízelvezetésről sem feledkezünk meg.
Néhány területen konkrét előrelépés is történt 2018-ban: megépült Sülysáp első street workout parkja (szabadtéri kondipark) a Hevesy parkban, és elvégeztük a Kossuth Lajos utca útpadkájának megerősítését is, valamint több helyen készült közmunkaprogram keretében burkolt csapadékvíz-elvezető árok.
Hamarosan megújul a sápi óvoda épülete. Mi miatt kellett pont télre időzíteni az építkezést? Nem lett volna jobb például tavasszal?
A Dózsa György úti ovi elújítására még 2017-ben pályázatunk és még abban az évben el is bírálták a pályázatunkat. Azt terveztük, hogy a 2018-as nyári szünidőt használjuk fel a felújítási munkálatok elvégzésére. Ennek érdekében elkészíttettük a kiviteli terveket, majd lefolytattuk a közbeszerzési eljárást. A meghirdetett felújítási munkára sajnos egyetlen kivitelező sem jelentkezett, így nem tudtuk elkezdeni a munkálatokat. Újra kellett tervezni: arra gondoltunk, hogy a következő nyári szünetben fogjuk elvégezni a munkát. Ehhez azonban a támogatási szerződést is módosítani kellett volna, hiszen az elszámolási határidő 2019. február 28-i dátummal volt rögzítve. Megkerestük tehát a pályázatkezelő Magyar Államkincstárt, valamint a pályázatot kiíró Belügyminisztériumot is. Október végén kaptuk meg a végleges választ: nem lehet módosítani a támogatási szerződést. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy vagy visszafizetjük az elnyert 30 millió Ft-ot, vagy megpróbáljuk megvalósítani a hátralévő rövid idő alatt a tervezett munkálatokat. A magam részéről tudtam, hogy nem szeretnék 30 millió Ft pályázati pénzt visszafizetni, de itt most az ovisokról, az óvónőkről, dajkákról és a szülőkről is szó volt. Nem dönthettünk nélkülük. A képviselő-testület támogatott abban, hogy kezdjünk bele késő ősszel a munkába, de ehhez meg kellett nyerni a többi szereplőt is: el kellett érni, hogy a szülők és az ovi dolgozói is támogassák az elképzelést. Szülői értekezletet hívtunk össze, ahol tájékoztattam az ovi dolgozóit és a szülőket a kialakult helyzetről, elmondtam, hogy milyen megoldási javaslatom van a helyzetre. Az érintett közösség lényegében egyöntetűen állt az ötlet mellé: nem engedjük elveszni az elnyert támogatást, magvalósítjuk a beruházást. Szerintem jól döntöttünk!
Hogy áll az új egészségház építése? Hallani lehet olyan véleményeket, hogy az egészből nem is lesz semmi.
Az egészségközponttal kapcsolatban említettem már, hogy a 2018-as év a projekt-előkészítés időszaka volt: elkészíttettük a kiviteli terveket és lefolytattuk a közbeszerzési eljárást, a napokban megkötjük a kivitelezői szerződést a nyertes kivitelezővel.
2018 elején, amikor először adtunk hírt az új egészségközpont építéséről és a sikeres pályázatról (200 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatunk), akkor még úgy prognosztizáltuk, hogy 2018 őszén megkezdődhet az építkezés. A kiviteli tervek kisebb csúzsása miatt néhány hónapot valóban késik a beruházás megkezdése, de szó sincs arról, hogy elvetettük volna a tervet: az egészségügyi központ megépül és várhatóan még ebben az évben el is készül.
Pontosan mit is foglal majd magába az új szolgáltató központ? Lesz szakrendelés is?
Az új egészségügyi központban az alapellátás rendelései kapnak helyet: három felnőtt háziorvosi rendelő, két gyermekorvosi rendelő, egy fogászati rendelő és a védőnői szolgálat kap majd helyet. Az épületben ugyanakkor lesz még egy ún. multifunkcionális helyiség is, ahol például helyet kap majd alkalmanként a tüdőszűrés, de itt lesz lehetőség egy-egy „szakrendelés” elindítására is: szeretnénk a Losonczi utcai rendelőben most is működő vérvétel rendszerét továbbfejleszteni és bővíteni, de gondolkodunk a háziorvosok diagnosztizáló munkáját segítendő egység(ek) telepítésében is.
Ezek szerint minden orvosi rendelőt össze szeretnének költöztetni egy helyre?
Nem szándékozunk erőszakkal megváltoztatni évtizedes helyszíneket, szokásokat, egyelőre például a sápi rendelő esetében nem tervezzük „kötelező jelleggel” a költözést, ám lehet, hogy az új épület, a központi ellátóhely maga fogja odavonzani a betegeket. Meglátjuk: először készüljön el az új egészségház, utána érdemes erre visszatérni.
A másik nagy városi beruházás a sportcsarnok. Ennek terveit már másfél éve megismerhette a nagyközönség. Miért nem kezdődött még el a beruházás? Sokan mondják, hogy csak egy választási ígéret volt.
Sülysápnak szüksége van egy szabványos méretű sportcsarnokra, mivel a meglévő tornatermek nem alkalmasak arra, hogy az egyébként helyben elérhető sportágak szakosztályai hazai mérkőzéseket rendezzenek. A legnagyobb tornatermünk a Vörösmarty utcai tornacsarnok. Ez egy 18x36 méteres csarnok. A szabványos kézilabda, vagy futsal játéktér 20x40 méter. Sajnos ebben a teremben még az edzéseket megtartani sem túl szerencsés, ugyanis a mérkőzéseken majdnem ugyanott lesz a hatos, vagy a kilences vonal, ami roppant zavaró. A meglévő tornacsarnoknak tehát a legnagyobb hibája, hogy nem alkalmas versenyek lebonyolítására a méretei miatt, de lényegében nézőközönség befogadására sem alkalmas. A Vörösmarty utcai csarnokban, a téli időszakban egymásnak adják a kilincset a sportolók: a Sülysápi Gyerekfoci Egyesület 5 korcsoportjának csapatai, a Sülysápi Sport Egyesület kézilabdásai, röplabdásai, focistái különböző korcsoportokban, valamint a Szent István Általános Iskola Bozsik programban résztvevő futsalosai lényegében csak komoly kompromisszumok árán tudnak osztozni a rendelkezésre álló délutáni órákon. Sajnos már több baráti társaságnak kellett azt mondanom, hogy nem tudunk hétköznapokon délután helyet biztosítani a csarnokban.
A Vörösmarty utcai csarnok sajnos nem bővíthető, de ha az lenne, akkor sem tudnánk kezelni azt a helyzetet, hogy sokkal több órában volna igény a csarnokra, mint amennyi rendelkezésünkre áll egy-egy napon, ezért új sportcsarnokban kell gondolkodni. Mindegy tehát, hogy ezt valaki megígéri-e a választási kampányban, vagy nem, az új sportcsarnokért akkor is tenni, dolgozni kell, ha megígérte az illető, és akkor is, ha nem. Sokszor hallom, hogy ezt a fejlesztést összekapcsolják például az útépítéseinkkel. Le kell szögezni, hogy a sportcsarnok forrásai teljesen elkülönülnek az útépítésre elérhető pénzektől, az egyik nem befolyásolja a másikat. Egyszerűen mondva: TAO pénzből nem lehet utat felújítani, útépítési pályázatból pedig sportcsarnokot nem lehet építeni. Ráadásul a tornaórák, a helyi verseny- és szabadidős sportolás mellett a térség egyik legmodernebb rendezvényhelyszíne is lenne egyben, ami a hosszú távon is fenntartható működtetést is segíti majd.
Óriási beruházásról van szó! Mintegy másfél milliárd forintból lehet felépíteni azt a szabványos, többfunkciós csarnokot, amelynek a terveit 2017 nyarán bemutattuk. Ennyi pénz nem terem minden bokorban... A pályázati rendszert ismerve, egyetlen lehetőséget láttam néhány évvel ezelőtt (és most is csak ezt a lehetőséget látom) egy új sportcsarnok felépítésére: valamely társasági adókedvezményre (TAO kedvezmény) jogosult sportszervezettel együttműködve TAO pályázaton keresztül próbáljuk meg előteremteni a fedezetet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamely látvány csapatsportot (kézilabda, röplabda, labdarúgás, jégkorong, vízilabda, kosárlabda) kiválasztva, valamely sportszervezettel együttműködve pályázunk és próbálunk támogatást nyerni. A 2016/2017-es pályázati időszakban a Sülysápi Sport Egyesület kézilabda szakosztályával a Magyar Kézilabda Szövetséghez nyújtottunk be TAO pályázatot, és több körös hiánypótlás után 2017 márciusában kaptunk egy támogató határozatot. A határozat feljogosítja a sportszervezetet arra, hogy megállapodást kössön 1,1 milliárd Ft értékben társasági adófizetésre kötelezett adóalanyokkal (cégekkel) arról, hogy az adott cég(ek) a társasági adójuk bizonyos hányadát ne az adóhatóságnak, hanem a sportszervezetnek fizessék. Hatalmas összegről van szó, és bár elvi lehetőséget kapott a sportszervezetünk a fejlesztésre, egyelőre nem sikerült megtalálni azokat a nagyvállalatokat, akik a társasági adójukat erre a célra szánnák. Megjegyzem, hogy a sülysápi nagyobb vállalkozásokkal e téren is folyamatosan kapcsolatban állok, azonban ha érzékeltetni szeretném a nagyságrendet, akkor azt kell, mondjam, hogy az összes sülysápi vállalkozás által egy évben felajánlható társasági adó mértéke csupán 2-3 százalékát teszi ki a szükséges forrásnak, azaz ehhez tényleg nagyvállat(oka)t kell találnunk!
Talán a legnagyobb elmaradása Sülysápnak a leromlott állapotú közlekedési infrastruktúra: az utak, járdák állapota vagy hiánya. Mit terveznek a következő időszakban?
Az utolsó közmű, a csatorna megépítése már a 2000-es évek eleje óta napirenden van, ezért az útépítések is rendre elmaradtak, mivel nem lett volna sok értelme utat építeni, majd pár év múlva felbontani a csatornázás miatt. Pályázati forrás esetén szigorúan tilos volt az utat megbontani a fenntartási időszak alatt, de a 2007-2013 közötti EU-s pályázati források nem is engedték a pályázat benyújtását azokban az estekben, amikor nem volt minden közmű elhelyezve. Így tehát a csatorna megépülése előtt szinte minden útépítési pályázatból kizárásra kerültünk. Az volt tehát a legfontosabb, hogy a régóta tervezett és várt csatorna végre elkészüljön és megkezdődhessen az utak rendbetétele.
Néhány éve végre elkészült a csatorna, és megkezdődhetett az utak építése, illetve felújítása. Elkészült a Balassi, Malom, Sándor, Alkotmány, Erkel, Révai, Nyárfa, Gárdonyi, Táncsics, valamint az Iskola-, Templom utca és a Szent István tér egy szakasza. Ahogy említettem, 2019-ben sor kerül a Dózsa György út középső szakaszának felújítására. De sok még a teendő! Nagyon sok utca vár még burkolatra, vagy felújításra. Még 2017-ben elkészült, és a képviselő-testület által jóváhagyásra került egy útépítési és felújítási ütemterv, e mentén igyekszünk a továbbiakban a saját forrásainkat és a pályázati pénzeket felhasználni.
Nagyon sok járda hiányzik a településen. Hosszú évekig próbáltunk összefogással járdát építeni: mi biztosítottuk a szükséges építőanyagot, az érintett ingatlantulajdonos pedig megépítette a járdát. Sajnos az utolsó években már nem igazán volt jelentkező az ilyen közös megoldásra, így pályázati pénzek és önkormányzati források felhasználásával dolgoztunk az elmúlt időszakban, és a közmunkaprogramban is készültek járdaszakaszok. Mivel nagyon sok járda hiányzik, vagy felújításra szorul a településen, ezért ezen a téren is rendkívül sok még a tennivaló.
Néhány éve kezdődött meg az új, 10 hektáros gazdasági terület kialakítása, amit többen bíráltak, mondván, a terület alkalmatlan beruházásra, és veszteséges üzlet lesz a város számára. Hogy áll most a terület fejlesztése, és mit remél tőle a vezetés?
2002-ben kapcsolódtam be a település vezetésébe, amikor képviselőnek választottak, majd a pénzügyi bizottság elnökeként dolgoztam a következő négy évben. Gyorsan rá kellett jönnöm, hogy nincs kolbászból a kerítés: sajnos sokkal több pénzre volna szükség, mint amennyi helyben képződik, és az államtól érkezik. Sőt! Igazából az államtól érkező pénzek még a működésre sem elegendőek. Éppen ezért a helyben teremtett források növelése az egyetlen út, amin el lehet indulni, ez a kulcsa a jövőbeni szükséges fejlesztések megvalósításához. Sülysápon azonban sem jelentős ipar, sem olyan attrakció, amire turizmust lehetne építeni, nem volt jelen. Mindkét út hosszú és göröngyös. Budapest közvetlen közelében az ipar, a helyi gazdaság az, ami talán gyorsabban fejleszthető, ezért kezdtük el az ipari területünk kialakítását. Más településeken ez legkésőbb a ’90-es évek végén elkezdődött, így hát jelentős lemaradással, de belevágtunk. Sok kritikát kaptam, többen megjegyezték, hogy a terület alkalmatlan gazdasági célokra. Az idő azonban rácáfolt ezekre a véleményekre, ugyanis jelen pillanatban a 10 hektár kb. 90%-a már gazdára talált, és a kialakításra elköltött pénz már bőven megtérült. Ma már azon kell gondolkozni, hogy hol legyen a második sülysápi gazdasági terület.
Mostanában elég sokszor volt fennakadás a hulladékszállítással, vagy volt több csőtörés az átlagnál. Sok beruházás hiányánál is lehet, hogy jobban megnehezítik az itt lakók életét ezek a problémák. Lehet-e tenni ez ellen valamit?
Néhány évvel ezelőtt még közvetlen ráhatása volt az önkormányzatnak a folyamatokra. Nem állítom azt, hogy akkor minden rendben volt, de a lehetőség megvolt rá, hogy ha valami nem volt jó, akkor az önkormányzat közvetlenül változtathatott rajta. Ma már - főként országos átszervezések és változások miatt - más a helyzet: a helyi hulladéklerakó bezárt, a hulladékot egy központi lerakóba (Ceglédre) kell szállítani. Lényegesen nagyobb területi ellátással, jóval nagyobb méretű szolgáltató cégek jöttek létre, és végzik a hulladékkal, ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos feladatokat. Az alá-fölé rendelt helyzet helyett egy mellérendeltségi, partneri állapot alakult ki.
A hulladékkezelés terén a központi lerakóhely kialakítása és a települési lerakók felszámolása szükségszerű volt. Környezetvédelmi szempontból mindenképpen üdvös, hogy nincs minden településen „szemétbánya”.
De hulladék terén 2006-2010 között megváltozott a közgondolkodás is kissé: a távolabbra történő szállítás megnövelte a szállítási költségeket, tehát nőtt a hulladékszállítási díj. Mivel senki nem szeret sokat fizetni, ezért a legtöbb háztartásban ma már szelektíven gyűjtik a hulladékot, így kevesebb kerül a kukába. (Sokan nem vesződnek vele: kiviszik az erdő szélére, és otthagyják a szemetüket, ami megnehezíti a gazdálkodók és az önkormányzat dolgát is.) A szelektíven gyűjtött csomagolási anyagok mellett pedig a zöldhulladék gyűjtésének igénye is megjelent a lakosság körében. Én is azt mondom, hogy inkább szállíttassuk el, vagy komposztáljuk, mint füstöljünk vele napokig! De amíg a csomagolási hulladék a közszolgáltató számára is érték, hiszen az összegyűjtött anyagot válogatás után újrahasznosítás céljából értékesíteni tudja, addig az összegyűjtött zöldhulladékból előállított komposztnak nem igazán van komoly piaca. Éppen ezért a közszolgáltató csak a számára kötelező számú gyűjtési alkalmat biztosítja, ami nem találkozik az igénybevevői igényekkel, és ez folyamatos feszültségforrás.
A hulladékkal kapcsolatban még meg kell említeni a 2018-as évben jellemző szállítási zavarokat. Előfordult, hogy kimaradtak utcák a gyűjtésből, nem kapott mindenki zsákot, vagy nem elegendőt kapott. Mindezek miatt több alkalommal is írásban és szóban is jeleztem a problémákat az illetékes cég vezetőinek, és talán elmondhatjuk, hogy valamelyest már normalizálódott a helyzet.
A sülysápi ivóvízhálózat a ’80-as években létesült. A rendszer nem rendelkezik nyomásszabályozással. Emiatt fordul elő időnként a magasabban fekvő területeken nyomáscsökkenés, vagy szolgáltatás kimaradás, de a mélyebben fekvő területeken megemelkedő víznyomás is erre vezethető vissza, ami szintén okoz galibát, főleg a bojlerekben.
A legbosszantóbb és leggyakoribb meghibásodás, azonban a jelentős számú csőtörés. A kisebb, bekötővezetékek csatlakozásánál előforduló csőtörések nem okoznak különösebb fennakadást, ezeket „nyomás alatt”, azaz vízkorlátozási intézkedés nélkül tudják javítani. Sülysápon azonban igen jelentős számú a gerincvezetékeken hosszanti repedés formájában előforduló törés, amit már több szakember is anyaghibára vezetett vissza, vagyis nagyon valószínű, hogy a harminc éve lefektetett merevfalú műanyag vezetékek (egy része?) selejtes lehetett, illetve a hibák feltárása során nemegyszer azzal találkoznak, hogy a 200 mm-es gerincvezeték köveken fekszik, ami szintén hátrányosan befolyásolja a zavartalan üzemelést. A csőhálózat teljes cseréje nem reális és nem szükséges megoldás. Nem szükséges, mert elég jól behatárolható az a terület, ahol jelentős számban fordulnak elő gerinc törések (Vasút utca, Fő utca), ezért részleges csőhálózat csere és szakaszolók beépítése lehet indokolt és szükséges. Ennek költségvonzata igen jelentős, és ennek fedezete nem lelhető fel jelenleg sem az üzemeltetőnél (TRV Zrt.), sem a hálózat tulajdonosánál (önkormányzat). Az üzemeltetővel közösen azonban keressük a megoldást jelenleg is arra, hogy miként tudunk közösen tenni a korlátozással járó csőtörések gyakorisága és száma ellen.
Milyen tervek vannak kitűzve a 2019-es évre?
2019-ben a közfoglalkoztatást tovább szűkítjük. Ennek az az oka, hogy jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, és ezáltal csökkent a munkanélküli személyek száma. 2018-ban már a 2x15 fős start mintaprogramban csak 2x6, esetleg 2x7 fő dolgozott. Ezért döntöttünk a programok további csökkentéséről. Ez azt jelenti, hogy közfoglalkoztatási programban az idén már nem tudunk járdát és burkolt vízelvezető árkot építeni.
Fejlesztéseink nem állnak meg: ahogy korábban már említettem, a Dózsa György úti ovi rövidesen felújítása rövidesen elkészül. Megkezdődik az új egészségügyi központ építése. Megújul a Dózsa György út középső szakasza, de e mellett további útépítéseket is tervezünk saját forrásaink egy részének felhasználásával. A piactérre tervezett épület megépítésének előkészítése (kiviteli tervezése) már megkezdődött, nem kizárt, hogy még az idén megkezdődhez az építkezés is. Az iparterület fejlesztésére is jelentős pályázati támogatást nyertünk. A tervezés utolsó szakaszánál tartunk, itt is hamarosan megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok.
A kerékpárútra benyújtott pályázatunk „menedzselése” is jelentős feladat: a megépítéshez szükséges terület tulajdoni viszonyainak rendezése mellett a pályázat sikeréért is dolgozni kell még.
Várhatóan hamarosan megkapjuk az értesítést a Kistelegre és Jakabszállásra vezető út megerősítésére benyújtott pályázatunkról is. Sikerre számítok: mintegy 90 millió Ft felhasználásával a tanyás területeken élők közlekedési körülményein tudunk jelentős mértékű javulást elérni egy zúzottköves út megépítésével. Egy-két ingatlannal kapcsolatban még itt is a tulajdonviszonyok rendezésére van szükség, bízom benne, hogy sikerül megállapodnunk!
Nyilván az év közben megjelenő pályázati kiírásokra is reagálni kívánunk: minden olyan pályázatra mozdulunk, ami Sülysáp számára akár csak egy pici előrelépéssel is kecsegtet! Van tehát bőven tennivaló erre az évre is!
Úgy tűnik, motivált és számos terve van még, amik túlmutatnak az idén ősszel esedékes önkormányzati választás időpontján is. Ezek szerint újraindul a polgármesteri székért?
Valóban nagyon sok tervem van még, amivel egy fejlett kisvárossá tehetjük Sülysápot. Úgy gondolom, hogy bőven van még bennem tenni akarás.
Igen, 2019 őszén újra számítok a sülysápi választók bizalmára!
Az interjú a 2019. januári Sülysápi Hírforrásban jelent meg.
