Sülysáp reformátusai a Maglód-Ecser-Mende-Sülysáp-i Református
Egyházközségéhez tartoznak. Lelkipásztoruk közel 20 év óta Bálintné Szabó
Klára nagytiszteletű asszony.
Istentiszteleteiket havonta egy alkalommal tartják a szölősi kis Ökumenikus
Kápolnában (Iskola u.), minden hónap utolsó vasárnapján 16.00 órakor, amit
15.30-kor gyermekeknek szóló gyermek istentisztelet előz meg. Minden nagy
ünnep ( karácsony, húsvét, pünkösd) első napján ugyanebben az időben van
ünnepi istentisztelet.
Hittanórákat kéthetente tartanak három helyszínen is: Sápon, Szőlősön,
Sülyben az iskolaépületben összevont csoportokban Varga Mária tanítónő
presbiterünk (elöljáró) vezetésével.
Alkalmainkra szeretettel várjuk a már ismert, és a még nem ismert református
testvéreinket, és minden kedves érdeklődőt!
Mindennemű ügyintézéssel, lelki problémákkal keressék bizalommal Maglódon
lakó lelkipásztorukat a 06-29/325-204-es és a 06-30/20-90-710-es
telefonszámon.
Ha szívesen támogatná a Református Egyházat adója 1 %-val, tehnikaiszámunk:0066, s csak ennyit kell ráírni: REFORMÁTUS EGYHÁZ.
REFORMÁTUS TEMPLOM
A maglódi református fiókegyház rövid története
(Öszzeállította az 1928. évi püspöki látogatás alkalmával vitéz
Henter György énekvezér, a presbitérium jegyzője)
Az 1900-ik esztendő folyamán Maglód község területén - a jelenleg is élő és presbiteri tisztséget betöltő id. Varga János és Cseh András volt első egyházgondnok legjobb emlékezete szerint - csak néhány református család lakott (Gyarmati Sándor, Gyarmati József, id.Vigh Máté, Egressy István, id.Sarkadi Sándor, Szabó József, mint egész párok, id.Varga János, Cseh András, mint vegyesházasságbeliek). A község lakói tulnyomó számban ág evangélikusok és kisebb számban római katholikusok voltak. A reformátusok lélekszáma 30-35 lehetett, kik a testvér evangélikus egyház istentiszteleteinek rendes, buzgó látogatói voltak. Nagyobb ünnepeken (Karácsony, húsvét stb.) a közeli környék Gyömrő, Pécel, Üllő református templomait kevesték fel. Általában - így elszigetelten is - igyekeztek mind intenzívebb vallási életet élni. E csekély számú, de érzésben erős kis családnak már megfogamzott szívében a szent vágy aziránt, hogy egy helyi kis egyháznak
a kereteit megalkossa. Össze-összeülve hol az egyiknél, hol a másikuknál beszélgettek, tervezgettek. A mindeneket látó jó Isten egy buzgó, apostol lelkű férfiúval, egy kiváló vezérrel ajándékozta meg buzgó, vágyakozó kisded táborukat. Immár Istenben boldogult, áldott emlékezetű néhai Molnár Sándor úr Budapest református fiúgimnáziumi igazgató, akinek Maglód községben ezidőben villája épült és így közelebbi viszonyba került községünkkel, - dacára a hivatalával járó irtózatos munkának, - meleg szívének teljes szeretetével, vallásos lelkének erejével ölelte a kis csapatot s éjt-napot összetéve fáradozott azon, hogy vágya telejülésbe menjen.
Budapest székesfőváros rohamos fejlődése kedvező hatással járt a maglódi reformátusok számának gyarapodására. A főváros fellendülő ipara révén és különösen a budapesti magas lakásbérek miatt az ipari munkásság jelentékeny hányada a közeli környék falvaiban telepedett le és e betelepülés révén a maglódi reformátusok száma 60-65-re szaporodott. Mivel gyülekezeti helyiség nem állt rendelkezésükre, Molnár Sándor igazgató úr magánlakását engedte át téli időben a híveknek, nyaranta pedig az Isten szabad ege alatt őmaga hirdette az Isten igéjét.
Ezidőben a hívek között a hétköznapi életben is példás odaadással tartották ébren a magasztos célt. Cseh András, id.Varga János, Cseh Imre, Baranyai Antal, Vígh Sándor, Zombory Mártonné és még többen állandóan felszínen tartották a helyi megalakulás kérdését. E lelkes tagok munkája minden dicsőséget megérdemel. Az Országos Gyermekvédő Egyesület védnöknője, Dessewffy Emma úrnő szintén lelkes támogatója volt e törekvésnek. A szomszédos Ecser községben levő szeretetházban kb.15 református vallású növendék nélkülözte az Isten igéjének hallgatását. Ez a finoman érző női szív megérezte a szükségességét a megalakulásnak, remélvén, hogy ezáltal a fent említett növendékek lelki gondozása is intenzívebbé válhat. Nemes áldozatkészséggel munkálta az alakulandó vallási közület ügyét. A felbecsülhetetlen erkölcsi támogatáson felül a hivatalos megalakulás után tekintélyes értékű ezüst urvacsorai edényekkel, Úrasztala-terítővel stb. ajándékozta meg egyházunkat, melyek örökké beszédes tanulságai az ő nagy lelkének. (1928. évi leltár)
Az Isten áldása kísérte a hívek óhaját és kitartását. Az 1911. esztendőig a hívek száma 96-ra gyarapodott. Mostmár elérkezettnek látszott az idő egy fiókegyház megalakulására. Molnár Sándor ref. gimn. igazgató és Tóth József ezidőben a gyömrői ref. lekész kik az elmúlt években hívek lelkigondozását ellátták, sőt több ízben idegenben lakó lelkipásztorokat is felkérték a maglódi református hívek előtti igehirdetésre, - az 1911. év folyamán kb. 10 alkalommal tartottak istentiszteletet. Ugyanezen év karácsonyának második napjára a helybeli evangélikus társegykáz Simkó Gyula ev. lelkésznek jóakaratú támogatása réven istentisztelet tartására és a hivatalos megalakulás céljára templomát átengedte. Az alakuló közgyűlést istentisztelet előzte meg, mely után Tóth József gyömrői lelkész elnöklete alatt óriási lelkesedés mellett a fiókegyházzá kimondatott.
Az egyház vezetésre a következők választattak:
1. Védnök: gróf Teleki Tibor
2. Lelkész: Tóth József gyömrői lelkész
3. Főgondnok: Molnár Sándor budapesti főgimnáziumi igazgató
4. Gondnok: Cseh András
5. Presbiterek: id. Varga János, Gyarmati Sándor, Végh Máté, Szabó József, Molnár János, id. Sarkadi Sándor.
Énekvezére ez időben nem volt a gyülekezetnek. Gyülekezeti helyiség gyanánt még mindig Molnár Sándor úr magánlakása (Sugár u. 14. szám) szolgált.
A karácsonyi alakuló gyűlésen az évi egyházi adó 4 (négy) koronában állapíttatott meg, melyet a gyülekezet tagjai pontosan meg is fizettek.
Imé tehát a vallásos lelkek óhaja beteljesült, megalakult a Maglódi Református Fiókegyház.
Az 1912. évben az egyház már rendes évi költségvetéssel és számadással dolgozott, mely zárszámadás az utána következő évek számadásaival együtt - ha hiányosan is - (néhány nyugta, ellennyugta hiányzik) az egyház irattárában megtalálhatók.
Az 1912. július 28-án felvett közgyűlési jegyzőkönyv szerint Molnár Sándor többszöri előzetes tárgyalás és személyes utánajárásának eredménye gyanánt - bejelenti, hogy egy állandó gyülekezeti helyiség megvásárlására igen előnyös alkalom kínálkozik, amennyiben Schulhoff Lajos földbirtokos birtokán parcellázás alatt áll egy olyan beltelek, melyen hatalmas, gazdasági épület áll, melyet, - aránylag olcsó áron,- vásárolhatna meg az egyház. A telek nagysága 398 négyszögöl. A rajta levő gazdasági épület pedig átalakítható gyülekezeti helyiséggé, sőt mivel két helyiséget lehet belőle cainálni, később egy református iskola céljaira is felhasználható lenne.Bejelenti ezzel kapcsolatosan, hogy Schulhoff Lajos úr az eziránti tekintetből, 5,50 korona négyszögölenkénti ár helyett hajlandó a telket négyszögölenként 2.50 korona árban részlet törlesztésre átengedni. Eme örvendetes bejelentés kapcsán miután az említett telek és a rajta levő épület megvételét és a bemutatott átalakítási terv és költségvetés alapján az épületnek egyházi és iskolai célra való átalakítását közgyűlés kimondja, - a leghálásabb köszönetét nyilvánítja elsősorban Méltóságos gróf Teleki Tibor úrnak, mint a maglódi egyház védnökének, aki szíves fáradozásaival lehetővé tette az előnyös megállapodást és a leendő református iskola céljaira Budapest székesfőváros tanácsától 2 tanteremre való, használt, de jó karban lévő iskolai felszerelést (lásd: 1928. évi leltárt) 52 (Ötvenkettő) korona ajándékárban kieszközölt (Fővárosi tanács határozatának száma: 1022-1912.). Köszönetet mond a közgyülés Molnár Sándor Főgondnok úrnak is, kinek oroszlánrész jutott minden munkából és aki e munkát lankadatlan szorgalommal, igazi kálvinista odaadással végzi. Megköszöni a közgyülés Schulhoff Lajos úrnak a nagylelkű ajánlatát is és mindhármuk nevét jegyzőkönyvben megörökíteni kívánja.
E határozat folytán az egyház vezetősége gigászi munkának nézhetett elébe.
Az egyház pénzállománya 200 korona körüli összeg (tehát aránylag jelentéktelen) volt. Elő kellett tehát teremteni a vételhez és az épület átalakításához szükséges pénzösszeget. Megindult a gyűjtés! Az egyháztagok nemes vetélkedéssel adták össze filléreiket. Anyagi áldozatokkal, megajánlott közmunkával segítették az egyházat. Az általános - az egész községre kiterjedő,- gyűjtés alkalmával a község polgársága felekezeti különbség nélkül szívesen adta adományait. Itt különösen kiemelendő Vígh Sándor egyháztag, későbbi presbiter - atyánkfia nemes áldozatkészsége, ki kb. 220 korona értékű (pénz, közmunka, építési anyag) összeggel segítette az egyházat. Az Isten fizesse meg - az ő nagylelkű adományát! De a sok-sok, talán névtelen adakozó neve is nyilván tartatik az örök Isten könyvében.
Id.Varga János és Cseh András atyánkfiai előnyösen olcsó ajánlatát az egyház alfogadta és megindult az épületnek egyházi illetve iskolai célra való átalakítása.
Tóth József lelkész és Molnár Sándor főgondnok közbenjárása folytán az egyház 3.000 (háromezer) korona tőkekamatsegélyt kapott, mely lehetővé tette az épületek tervszerinti átalakítását.
Így nyelt tehát az 1913. év folyamán gyülekezeti helyiséget a kis maglódi leányegyház,mely ma is áll az örökké való Isten dicsőségére.
Az 1914. év folyamán, július hó 3-án Nagy Ferenc esperes és Bárdy Pál gödöllői lelkész, egyházmegyei jegyző kánoni egyházlátogatást tettek, mely alkalommal építkezésünket is beható szemle alá vették. Elrendelte esperes úr, hogy a gyülekezeti helyiség telke kerítéssel
látassék el és a tervbe vett melléképítkezések is foganatosíttassanak. Az egyháztagokat buzgóságra, további áldozatkészségre serkentette.
Az ezidőben tartott egyházközségi közgyűlés jegyzőkönyve tanúlsága szerint tárgyaltatott a politikai község azon kérelme, mely szerint az alakuló állami elemi népiskola céljaira az ujonnan átalakított református Imaház két helyisége adassék bérbe (Természetesen a vasárnapi Istentiszteletek zavartalan éríntetlensége mellett).
Közgyülés, mivel egyházunk gyenge anyagi ereje miatt református jellegű népiskola felállítását megvalósíthatónak nem tartja, elhatározza, hogy az épületet az iskolai célt szolgáló felszereléssel együtt az államnak bérbeadja 10 évre, évi 600 (hatszáz) korona bérösszegért azon kikötéssel, hogy a felállítandó állami népiskola tanerői között mindenkor legyen egy református vallású férfi tanerő, ki az énekvezéri teendőket és .ref. vallásu elemi iskolai tanulók hittanoktatását ellássa. Ekkor került Koháry Gyula az énekvezéri állásba. Az esperesi látogatás alkalmával elrendelt melléképítkezések 1914. év folyamán megindultak. Ezekre vonatkozó feljegyzések szerint a telek utcai bekerítésére 197.60 korona, a szomszéd felőli rész bekerítésére pedig 5% engedménnyel folyóméterenként 4,50 korona állíttatott be. Fáskamra létesítésére 168,68 korona, tornác építésére pedig 40 korona összeg irányoztatott elő.
A gyönyörűen fejlődő kis egyház is megérezte a nagy világ égést, az 1914-ben rászakadt világháborút. A haza védelmére állott ki a kis egyház számos fia. A több mint négy évig tartó világháború megakasztotta az egyházat is fejlődésében és, szinte úgy tűnik fel, mintha ezt a négy esztendőt kitörülték volna az egyház fejlődése történelméből. Hiteles jegyzőkönyvek ez időből hiányoznak. Néhány, az egyházi számadásokból kivehető jelentéktelen adat is arról tanuskodik, hogy az egyházi fejlődés stagnált.
Az 1914. évben Gyarmati Sándor választatott meg gondnokká, ki e tisztséget 1926-ban hirtelen bekövetkezett haláláig önzetlen odaadással töltötte be. Elköltözés és elhalálozás miatt a Presbiteriumban is történtek változások. Az elköltözöttek helyébe Baranyai Antal, Vígh Sándor, Egressy István, Domján Elek, Gyarmati Gábor, Bajusz Vilmos, Roncsek János és Koncsek Kálmán választattak meg. Ezen a változások természetesen nem egy és ugyanazon időben történtek.
Az 1915-18 évről a fentieken kívül egyéb fontosabb feljegyezni való nincs.
Az 1918.esztendő végén, épen, a reformáció emlékünnepe napján, kitört a "Károlyi féle" forradalom. A világháború rengeteg szenvedése, fájdalma, a szomorú közös sors, mely szegényt és gazdagot egyformán ért, nem bírta összekovácsolni az emberi szíveket. Lelketlen emberek, kik eddig is csak salakjai voltak az emberi társadalomnak, - a forradalmi hangulatot kihasználva - előkészítették az Istént, hazát, családi élet szentségét megtagadó, nemzetközi rabló kommunizmust. A magyar reformátusság nagy fiának, gróf Tisza István m. kir. miniszterelnöknek meggyilkolásával megadták a jelt a rombolásra. Kimondhatatlan agitációval, véres terrorral sikerült is sok-sok szerencsétlen, elcsigázott, kenyérnélküli embert táborukhoz szorítani. Gyalázatos munkájuk feldúlta az országot és feldúlta egyházak, családok békéjét.
Kis egyházunk rémülettel szemlélte az ádáz rombolást, mely hála Istennek, - mint egy rossz álom, - csak elvonult felette, de nem törte össze. A hívek között ugyan szórványosan fordultak elő egyes nem éppen dicséretre méltó esetek, de egyesek kilengései nem talált követésre, sőt mondhatni, hogy a hívek nagy átlaga akkor, mikor a kommunista kormány az egyháziadó szedését betiltotta - adomány címén, önkéntesen, megfizette az eddigi adót, sőt annál többet is.
Mint ahogyan szokták mondani: - "A baj nem jár egyedül!" úgy történt. Bekövetkezett országunk nagy részének idegen nemzetek által váló megszállása. Szomorú évek! Vesztett háború, forradalom, kommunizmus, megszállás. Talán a megérdemelt tíz csapás! Vérző, szenvedő ország, meghasonlott néptömegek!
De jó volt az ostorcsapás! Kellett ez az Istentől elfordult embernek, ki büszke, buta gőgjében megtagadni készült Őt...
Vihar után megtisztul a levegő! Az 1918-19. évi szomorú események után 1920-ban megkezdődhetett a romok eltakarítása. Bizakodó lélekkel indult meg a munka egyházi téren is. A fejlődésben való visszamaradás helyébe - bár lassan - az alkotó munka lépett.
Az első konfirmációi ünnep a maglódi fiókegyházban 1920 pünköstjén volt. Az 1921-22. évek rendelkezésre álló jegyzőkönyve is tanúsága ennek. Az egyház vezetősége az egyházi
fegyelem megalapítása és fenntartsa végett egyházközségi bíróság szervezését határozza el. Továbbá a hitoktatás intenzívebbé tétele módjairól tanácskozik. Elrendeli a ref. egyháztagoknak családok szerinti összeírását és ezek nyilvántartása végett a községnek körzetekbe való beosztását egy-egy presbiter felügyelete alatt.
A vallásos élet fokozása, kimélyítése érdekben elhatároztatott, hogy minden hónapban egy biblia-olvasási, tanulmányozási napot tartanak.
Az 1922. évben személyi változások is történtek. A gyömrői anyaegyház lelkészválasztása révén dr. Halmi János személyében új lelkipásztort nyert. Ugyanezen évben Koháry Géza áll. el. isk. igazgató, - református énekvezér, - bejelentette az énekvezéri állásról való lemondását, mivel a Vall. és Közokt. ügyi miniszter úr a létszámapasztás során nyugalomba helyezte.
Ezidőtől kezdve, egészen 1926.október 2.-ig nem volt az egyháznak rendes énekvezére. 1923-ban kimondatott, hogy minden hónapban egyszer, a hó első vasárnapján d.u. rendes istentisztelet tartatik, a sátoros ünnepeken a 2. nap délelőtt úrvacsoraosztás lesz. Az 1924. évben Molnár Sándor főgondnok súlyos betegségbe esvén, főgondnoki tisztérő lemondott, helyébe Kóczán László nagybirtokos választatott főgondnokká, ki e gyönyörű tisztet ma is viseli. 1924-ben közadakozáshól harangot vett az egyház. Pünköst napján avatták fel a testvér evangélikus egyház imponáló részvétele mellett. Az 1926. év elején elhuny Gyarmati Sándor egyházgondnok is, ki majdnem 12 hosszú esztendeig hűséges odaadással szolgálta Istenét és egyházát. Helyébe gondnokká Domján Elek presbiter, és Domján Elek presbiter helyébe Csákváry József választatott meg, kik ma is viselik e tisztüket.
1926. év október hó 2-án gróf Teleki Tibor orsz. gyül. képviselő, egyházunk védnöke utánajárása folytán, Dr.Halmi János lelkész ajánlására a Vallás és Közoktatásügyi miniszter Henter György állami tanító, okleveles református kántort a maglódi állami iskolához áthelyezvén, gyülekezetünk régi vágya teljesült, amennyiben az ő személyében állandó énekvezért nyert a gyülekezet. Ezidőtől kezdve a gyülekezeti munka nyugodt mederben folyik. Ezideig havonként csak egy ízben tartatott istentisztelet. Henter György énekvezér felajánlotta, hogy minden vasárnap délután tekintettel az iskolakötelesekre is, istentiszteletet fog tartani, hogy ezáltal a gyülekezet, de különösen az iskolásgyermekek a templomi éneklésben gyakorolják magukat. Ezzel kapcsolatosan megemlítendőnek vélem a ref. vallású tanulók számát, mely osztályonként a következő:
(1927-28.tanév)
Fiúk összesen 20, lányok összesen 25
Meg kell emlékeznem az egyház ingó és ingatlan javaiban való gyarapodásról. Az 1919. évben a gyülekezeti éneklés hathatós támogatására egy 5 változatos Stowasser-féle harmoniumot vásárolt az egyház veteősége, melyet Wodianer Rudolf úr tekintettel az egyházra, rendkivül olcsó áron engedett át, elfogadván 1923-ban a hivatalos névértékbeni kiegyenlítést. A vételár közadakozásból gyült össze: 2000 korona értékben.
Az. 1924. év folyamán vásárolta meg a gyülekezet szintén önkéntes adakozás folytán begyült összegből a 42. kg. sulyú, 4861. számú harangját 5. 954. 240 koronáért. (Készítette az Ecclesia R.T.) A gyüjtés alkalmával a község más vallása polgársága is jelentékeny összeg adakozásával segítette az egyházat. A haranglábhoz szükséges faanyagot Kóczán László főgondnok ajándékozta, a harangláb elkészítése és felállítása a hívek közmunkájával történt. A harangláb csúcsán levő csillag Kozma Jakab róm. kath. vallásu bádogosmester ajándéka.
1926.-ban özv. Molnár Sándorné, az elhunyt főgondnokunk özvegye egy felállítandó egyházi könyvtár részére 55 drb, részben füzött, rrészben kötött könyvet adományotott. Preabitérium pedig kimondotta, hogy e könyvtár gyarapítására minden évben 10 (tíz)
pengőt állít a költségvetésbe. Így a könyvtár az 1927. évben ujabb nyolc darab könyvvel szaporodott.
Az 1927. év folyamán egyházunk főgondnoka, Kóczán László földbirtokos úr az áldozatkészségének oly nagy és gyönyörű példáját szolgáltatta, mely méltán sorakozhatik az ősök nemes tette mellé. Horváth János gyömrői lakostól 4320 Pengőt maglódi református egyháznak ajándékozta. A jó Isten áldása kisérje a nemesszívű adakozót!
1927-28 évben az imaház udvarán kút létesült 328 Pengő értékben, mely összegből 96 P a hívek adománya.
1928 évben az addig iskolai célt szolgáló padok közül 30 db. átalakítatott templomi paddá és ezzel az iskola jellegű terem imaház jellegűvé változott.
Ezek azok a jelentősebb változások, melyek az egyház javaiban történtek s ez az állapot az előbb vázolt állapottal adja az egyház jelenlegi anyagi képét.
Ezek után fontosnak látszik még az egyház tulajdonát képező szentedények és urasztali terítők falsorolása, melyek a következők:
1 drb, ezüst kancsó (kereszteléshez) - Dessewffy Emma ajándéka 1912. április 8.
1 " ezüst kehely fedéllel - Dessewffy Emma ajándéka
1 " ezüst tálca - Dessewffy Emma ajándéka
1 " cintányér a gyömrői anyaegyház ajándéka, 1928.márc. 11. közadakozásból
1 " bordóplüss Urasztala terítő (kézmunka) Baranyai Antal és neje 1926. 05. 04.
1 " fehér Urasztala terítő (kézimunka) Baranyai Antal és neje ajándéka
1 " kisméretű Úrasztala terítő Dessawffy Emma ajándéka
1 " Úrasztalára való állvány Becker Jakab egyh. tag ajándéka
1 " Kálvin plakett özv. Csáky Károlyné ajándéka
A gyülekezet vallás-erkölcsi életéről általában jót mondhatok. A templomlátogatás azonban, különösen a tavaszi és nyári időszakban, nem mondható kielégitőnek. Híveink nagy része Budapesten dolgozó ipari munkás, kik az egész testen felhalmozódott házkörüli munkájuk elvégzésére a vasárnapot használják fel. E körülménytől eltekintve, - ha ugyan eltekinthetünk, - azonban meg kell állapítanom, hogy híveinkben az egyház iránti érdeklődés, áldozatkészség és szeretet megvan.
Vadházasság, törvénytelen születés, egyke nincs. A hívek az egyház elöljárói iránt megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel viseltetnek.
Örömmel jegyezhetem fel egyházunknak a más felekezetekkel szembeni jó viszonyát. Különösen a testvér evangélikus egyház mutatja meg mindig testvéri voltát és mindig szíves készséggel nyujtja nagybecsü támogatását.
A hívek létszám szaporodását illetőleg a legnagyobb örömmel lehetünk eltelve. Az egyház 1911.évi lélekszáma 96 volt, ma az Ecser községi szórvány 50 lélekszámával együtt közel 500 a lélelszám. Az évi növekedés 25-30 lélek.
Az egyház jelenlegi vezetősége:
Védnök: Gr. Teleki Tibor országgyűlési képviselő, nagybirtokos
Főgondnok: Kóczán László nagybirtokos
Lelkész: Dr.Halmi János
Gondnok: Domján Elek
Énekvezér: Henter György állami tanító
Presbitérium:
Id.Varga János
BaranyaiAntal
Vígh Sándor
Koncsek János
Koncsek Kálmán
Gyarmati Gábor
Egressy István
Csákváry József
Kerommer Béla közs. főjegyző az Ecser községi szórvány részéről
Egyházfi:
Császi Károly
Harangozó:
özv.Vogel Ferencné
Ezekben gondoltam vázolni a maglódi református.egyház történetét, erkölcsi és anyagi javait. Az elődök munkája, áldozatkészsége, vallásossága a mi részünkről hálás elismerést érdemel, a mi szerény munkánkról az z utókor lesz hívatva kritikát mondani.
Hitelesítem:
Maglód, 1928. évi március hó 27.-én
Dr.Halmi lelkész sk.
